Régi Barát (Mattheo Riddle ff.) [BEFEJEZETT]

53.

~Jó reggelt.~ jött le Lorenzo és Daphne.~ Nem jöttek még meg?~ nézett Enzo Theora, aki csak megrázta a fejét.

~Kik?~ kérdeztük egyszerre a lányokkal.

~Celestina és Dave.~ mondta, mire köpni-nyelni nem tudtam..

~Tessék?~ kérdeztem vissza lesokkolva.

~Ne akadj ki Törpe, de meghívtam őket.~ mondta kicsit kínosan mosolyogva.

~Hogy mit csináltál?~ kérdezte Daphne is.

~Azt hittem jó ötlet lesz és amúgy sem a szünet előtt hívtam meg őket.~ vallotta be.

~Várjunk! Akkor nem is a szünet előtt találtátok ki, hogy itt legyünk?~ kérdezte kicsit dühösen Pansy.

~Ami azt illeti..~ vakarta meg a tarkóját Theo.~ Nem..

~Igazából csak mi fiúk lettünk volna itt..~ mondta Enzo, mire csúnyán nézett rá Theo. Úgy látszik ezt az infót nem akarta elmondani nekünk senki..

~Minden fiú tudott erről?~ kérdezte Pans idegesen, erre a két fiú csak bólintott.

~Oké..~ fújtam ki a levegőt. A lányok kicsit meglepődtek, hogy milyen nyugodt vagyok.~ Celestinat meghivtátok? Akkor amikor még úgy volt, hogy csak ti jösztök?~ kérdeztem kíváncsian. Egyikőjük sem akart válaszolni, tehát ez egy igen.. Oda mentem Theohoz és kivettem a poharat a kezéből, majd kiöntöttem a mosogatóba.~ Ne várd, hogy máskor is csináljak neked kávét!~ mondtam miközben megengedtem egy pohár vizet és elindultam fel a szobánkba.

~Most mit csinálsz?~ szólt utánam Daphne.

~Felkeltem a barátom!~ válaszoltam dühösen. Amint beértem a szobába láttam, hogy Matt még alszik.~ Nincs szívem felkelteni téged..~ mondtam halkan és láttam, hogy egy picit mosolyog. Tehát fent van.~ Látom már nem is nagyon kell..~ mondtam már dühösebben és rá öntöttem a hideg vizet.

~Aurora!~ kiáltott rám.~ Ezt most miért kellett?~ kérdezte dühösebben.

~Ébredj! Lassan itt lesz a kis barátnőd.~ indultam el kifele.

~Mi?~ kérdezett vissza, mert nem nagyon esett le neki.

~A kis szegény Celestina.~ mondtam szarkasztikusan és visszafordultam, mire ő hátra dőlt és a fejét fogta.

~Mindent elmondtak?~ kérdezte kicsit lemondóan.

~Mármint arra gondolsz, hogy ti eredetileg nélkülünk akartatok eljönni?~ kérdeztem kicsit idegesen.~ És úgy, hogy Celestinát is hívtátok?~ mondtam még dühösebben.~ Igen!~ indultam el kifele.

~Rori várj!~ kiáltott utánam Matt.

~Mire Mattheo? Mire? Hogy magyarázkodj, mert arra nem igazán vagyok most kíváncsi.~ fordultam újra vissza.~ Bár arra kíváncsi lennék, hogy ha most leszel 17 akkor hogyan hopponáltál!?~ mondtam semlegesen.

~Rori..~ sóhajtott.

~Ja várj! Arra tudom a választ! De hülye vagyok!~ mondtam szarkasztikusan és fejbe vágtam magam.~ Úgy hogy te is halálfaló lettél.~ mondtam már kicsit lenézőbben és halkabban.

~Azt mondtad támogatsz minden döntésemben.~ nézett rám Matt összezavarodva.

~Támogatnálak, ha beszámolnál azokról a döntésekről!~ vágtam a fejéhez.~ Csak annyit kellett volna mondanod, hogy halálfaló lettél vagy hogy most csak a fiúkkal leszek a téli szünetben.~ halkultam el.~ Csak ennyit Mattheo..~ könnyeztem be.

~Sajnálom.~ hajtotta le a fejét.

~Várhatod az új szobatársad!~ indultam el újra ki.

~Rori várj!~ ugrott fel az ágyból és pont becsukta előttem az ajtót.~ Én el akartam mondani-