Régi Barát (Mattheo Riddle ff.) [BEFEJEZETT]

76.

Amint leértem a lépcsőn a hallban Bellatrix és Narcissa beszélgettek.

~Aurora!~ jött utánam Mattheo. Nem figyeltem a fiúra, csak mentem a fejem után. Elindultam volna az ajtó felé, de Bellatrix az utamba állt.

~Hova-hova kicsi lány?~ kérdezte örült szemekkel. Azonnal megfordultam és a konyhába igyekeztem. Szerencse, hogy egyszer már jártam itt. A konyhában volt egy hátsó ajtó, amin kimentem.

~Aurora állj már meg! Merlinre!~ fogta meg a kezem és ezzel meg is állított.~ Mégis hova mész?~ kérdezte dühösen és kicsit megszorította a kezem.

~Akárhova, csak el innen!~ mondtam dühösen és már mentem volna tovább, de Mattheo visszahúzott és megcsókolt. Először nagyon meglepett, majd visszacsókoltam.

~Sajnálom..~ vált el minimálisan lihegve, majd megölelt.

Miután mind a ketten megnyugodtunk visszamentünk Mattheo szobájába beszélgetni..

~Sajnálom ami történt..~ fogta a kezem és rám nézett, miközben én a kezünket néztem.~ Nem így terveztem..~ sóhajtott kicsit lemondóan.

~Azt hogy elhagysz vagy azt, hogy elhiteted a világgal, hogy meghaltál?~ kérdeztem őszintén kíváncsian és felnéztem rá.

~Semmit nem így terveztem..~ nevetett kínjában és a kezünkkel játszott. Le is nézett.~ Valamit tudnod kell Rori..~ szólalt meg pár perc csend után.~ Én.. Mikor elhagytalak..~ nehéz róla beszélni-e.. Ez már nem jó. Valakivel megcsalt volna? Vagy mi az amiről ennyire nehéz neki beszélni?~ Apám hozott egy döntést..~ sóhajtott a fiú.

~Milyen döntést?~ kérdeztem. Matt kerülte a tekintetem. Tehát szégyelli azt a döntést.

~Meg kellett valakit ölnöm..~ mondta mire teljesen lesokkoltam.

~Tessék?~ húztam el a kezem.

~Vagy én ölök, vagy engem ölnek..~ mondta összetörten a fiú. Még mindig lehajtott fejjel ült.

~Matty..~ fogtam meg a kezét újra.

~Azok után pedig, nem tudtam volna a szemedbe nézni..~ mesélte tovább és már le is esett mi történt.

~Ezért hitettétek el mindenkivel, hogy meghaltál.~ esett le, mire bólintott. Újra a kezünkkel "játszott".

~Sajnálom.. Nem tudom min mentél keresztül. Mit éreztél amikor kiderült, hogy halott vagyok..~ nézett rám szomorúan, mire megöleltem.

~Már csak az számít, hogy élsz.~ öleltem szorosan és ő is engem.

~Szeretlek Rori.~ húzódott el és megfogta az arcom.

~Én is szeretlek Matty.~ hajoltam közelebb és meg is csókoltam. A csókot a fiú elmélyítette. Ahogy egyre szenvedélyesebb lett a csók, úgy ültem bele Matt ölébe is. A fiú közelebb húzott magához így éreztem férfiasságát. Zihálva váltunk el, mikor Mattheo az ágyára fektetett. Azonnal levettem a felsőjét. Végig húztam a kezem a tavalyi sérülésein egészen le a nadragjaig. Újra megcsókolt, majd a kezeim a fejem felett összefogta. Elkezdte a nyakam csókolgatni, majd levette rólam a felsőm és a melltartóm. Az egyik kezével a melleim fogta, míg a másikkal még mindig a kezeim. A csókjaival egyre lejjebb haladt, majd végre levette a nadrágom és a bugyim. Mikor ezt megtette elengedte a kezem, amivel magamhoz húztam. Amint levette a saját nadrágját is és a fehérneműjét, már belém is hatolt. Az ismerősen fájó érzés hamar elmúlt és helyét a vágy vette át. Pár perccel később, --mivel már nem volt kényelmes ez a póz-- cseréltem a helyzetünkön. Én voltam felül és lassan mozogtam le és fel. A fiú csak élvezkedett és a melleim szorongatta, míg én vágyakozva sóhajtoztam és nyögtem. Aztán Matt el is élvezett.