𝕐𝕖𝕤 𝔻𝕒𝕕𝕕𝕪 |𝐉𝐢𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

Velem

"Végre vele lehetnék, amit már évszázadok óta akarok. Kell ennél több?"

-Válaszolj kölyök, te vagy Jimin? -kezdem egy egyszerű kérdéssel az egyik csodás éjszakán.

-Mi? -dörzsöli szemeit. Az értetlenség csak úgy ordít az arcáról. 

-Te vagy Jimin, vagy sem? -ismétlem meg kérdésem.

-Nem...tudom. A legtöbb ember nem is tudja hogy a reinkarnáció igaz. Honnan tudhatnám, hogy a kiszemelted voltam e két élettel ezelőtt? 

-Rendben. -bólintok, és egy rántással felkapom a fiút az ágyról, a vállamra dobom és elindulok, ki az ablakon. -Akkor velem jössz. -jelentem ki, pár perc múlva meg már az utcán lebegek végig vele. 

-Mi a fene? Tegyél le! Hova viszel? -kiabál, közben pedig kezeivel, s lábaival egyaránt kapálózik. Hol a mellkasomba rúg, hol a hátamba ver, de nem nagyon fájdalmas számomra. Inkább csak szórakoztató, ahogyan próbálkozik. 100-szor vagy talán 1000-szer gyengébb nálam. Esélye sincs.

-Csend legyen! -parancsolom, és hogy szavaimat komolyan vegye, egy egyszerű mozdulattal a magasba dobom, minimum 10 méter magasra ha nem magasabbra. 

Tettem óriás sikítás kíséri, de mint várható volt, semmi baja nem lett, hisz leérkezése előtt elkaptam.
Az út hátralevő részében pedig csend volt. Azt leszámítva hogy egy ideig remegve lihegett a nemrég átélt repülés és szabad esés csodás érzésétől. Vagy talán a halál közeli élmény és az hogy lepergett a szeme előtt az élete, okozta a dolgot. De ez már csak részlet kérdés.

A ház ami a birtokomba került egy nagyon fasza kis kecó. A tulajdonos idős fickó boldogan adta ki két aranyos és kedves fiatalnak otthonát.
Ha meg kéri a pénzt akkor kinyírom. Úgyis öreg. A ház meg az állam tulajdona lesz úgyhogy tovább állunk majd. Vagy két hónapig el leszünk itt az biztos.

A házba belépve egy kisebb előtér fogad, bentebb menve egy tágas nappali rész. Balra fém, csiga lépcső vezet fel az emeletre. Az emeleten egy fürdőszoba és két hálószobába található. A pincébe pedig a nappaliból nyílik egy ajtó.

Viszonylag elfogadható, 3D nyomtatású épület, viszont túl jó energiát áraszt, így arról nekem kell gondoskodnom hogy ide bejönni nyomasztó legyen mindenki számára.

Taehyung a pincében kap helyet, Jimin pedig az egyik fenti szobában.

-A szüleim keresni fognak, és ... -kezd bele Jimin, miután leteszem újdonsült szobájába.

-Keresni? A szüleid? Na ne nevettess! Még ha keresnének se találnának meg! Úgy programoztad a kis nyomkövetőt a kezedben, mintha otthon lennél! Mégis hogy találnának rád?

Ördögien vigyorgok Jimin elgondolkodó arcát látva. Egyértelmű hogy nekem van igazam és ezt ő is nagyon jól tudja.

-Ne becsüld alá a hatóságokat! Így is megtalálnak!

-Igen? Azt mondod? Ezt a házat Yoongi barátod nevén vettem ki. És ugyebár olyan jól titkoltad a kapcsolatodat vele hogy a kutya se keresne téged pont itt.

Ismét elcsendesedik. Gondolkodik, de hiába.
Nem tud innen elmenekülni és senki se találja meg. Ő már az enyém.

Elhátrálok a fiútól, egészen ki a szobából és rá zárom az ajtót... Legalábbis ő ezt látja.
Valójában bent maradok és figyelem őt. Egy tökéletes kínzási módszert találtam ki számára és amint bezárul az ajtó nekilátok hogy az őrületbe kergessem.