𝕐𝕖𝕤 𝔻𝕒𝕕𝕕𝕪 |𝐉𝐢𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

- Ez -

-Kop, kop. -nyit be egy számomra idegen nő a szobámba, s kopogás helyett mosolyogva kukucskál be a helyiségbe.

Unottan fordulok felé a székemből és az eddigi tevékenységeimet gyorsan bezárom a gépen. Vigyáznom kell, mert ha olyanra keresek rá ami szembe megy a törvénnyel vagy szabály ellenes cselekedetnek tűnhet, akkor automatikus riasztás megy ki és azok a hivatalnokot játszó emberek meg jelzik a szülőknek, vagy akár állandó felügyeletet szavazhatnak meg mellém.

-Szia Yong! Minhee vagyok. -mutatkozik be egyből a....a ribanc. Igen, ez a megfelelő szó rá. Spagetti pántos felső van rajta, és egy testéhez simuló szoknya, ami a combja közepéig ér. Szőke göndör haja szorosan egy copfba van fogva, és vastag keretű fekete szemüvegének lencséi vissza verik a vakító napfényt, egyenesen a szemembe.

Ha nem is lenne ennyire jellegzetesen amerikai külseje, már a "kop kop" beköszönésének hangjáról simán meg tudtam megállapítani, hogy külföldivel van dolgom. Mit tud ez bármiről is? Egyáltalán ki ő?

-Mesélnél nekem arról ami tegnap történt veled? -sétál bentebb és leül az ágyam szélére.

-Nem volt semmi extra. Előre tanultam töriből és utána is olvastam plusz dolgoknak. Köztük volt a 2000-res évek hiedelmei. Találtam egy vallást amit sámánizmusnak neveznek és jobban beleástam magamat a témába. Több órás tanulás után viszont elaludtam és rémálmom volt. -mondom el a kis mesét amit már jól begyakoroltam. Eszem ágában sincs egy démonról beszélni az állam egyik emberének. A végén diliházba zárnak. A gépemen pedig volt időm alátámasztó bizonyítékot csinálni.

-A szüleid nem úgy érezték, hogy csak egy rémálomról lenne szó. -rázza a fejét a nő. -Nekem elmondhatod, kettőnk közt marad. -próbálkozik tovább. Lehet túl könnyedén mondtam el a hazugságot?

-Biztosan bízhatok benned? -vonom fel a szemöldököm és nem véletlen használok baráti szavakat. Közvetlen beszélek vele, így könnyebb félre vezetni. Kérdésemre bólint. -Rendben. Elmondom, de ne mondja tovább senkinek. -hajolok közelebb a nőhöz és suttogva mondom tovább. -Titokban szereztem az anyagot... Az utcai dílerek gumicukorba rejtették, így nem buktak le és tegnap azt próbáltam ki. Nagyon komoly a cucc. -találok ki egy nagyon random dolgot.

-És...hol van most az a gumicukor? Van még belőle? -kérdez vissza csodálkozva a nő. Annyira bolond, hogy ezt beveszi.

-Miért kell neked? -teszek úgy mintha gyanút fognék. Persze hogy azért kellene neki, hogy kivizsgálják és megtudják milyen drogokat árulnak az utcákon. Ebben csak az a vicces, hogy fogalmam sincs. Sose jártam azon a részen ahol ilyet művelnek és gumicukrom sincs.

-Kíváncsi vagyok, hogy látszik e az édességen, hogy van benne anyag. -magyarázza és egyre nehezebb vissza tartanom a nevetésemet. Most mindketten hazudunk egymásnak.

-Én nem láttam, de ha meg szeretné nézni, ott van az üveg polcon az ágyam mellett egy doboz. Abban van benne. -mutatok a megfelelő irányba, mire a nő hátra néz, lassan feláll és kíváncsian kezd közeledni a polcom felé.

Lassan nyitja ki a dobozt és egy "jajj" felkiáltás hagyja el ajkait mikor meglátja mi van a kis ládikóban. Thomas használható darabjai vannak benne. Ami nem kell azt kidobtam, a maradékot viszont még hasznos dolgokra használhatom.

A nő reakciójára kitör belőlem a nevetés. Úgy kacagok, hogy lefordulok a székről és a padlón elterülve, már a könnyeim is kifolytak.

-Komolyan bevette ezt a hülyeséget? Drog a gumicukorba? Már rég kitiltották a rendes édességeket ebből a város negyedből. Mégis honnan szereznék én droggal telítettet? -nevetgélek tovább. -Arról nem is beszélve, hogy a kiadásaimat és tartózkodási helyemet egyfolytában nyomon lehet követni. -röhögök tovább. -Maga tényleg egy idióta! Hogy tudta elhinni? Biztos vagyok benne hogy azért, mert ehhez hasonló törvény ellenes dologra számított, de már megmondtam! Csak rosszat álmodtam! -hahotázok, mire a nő bosszúsan sarkon fordul és elhagyja a szobámat.