Két tűz között /BEFEJEZETT/

27|A megvilágosodás|

Melissa szemszöge:
Lehet rosszul tettem, hogy így kiborultam Charlinenak, aki éppen fél napja veszítette el a kisbabáját, de ő faggatott.
-Úristen úgy tudtam, én úgy tudtam, hogy még mindig szereted.-kezdtett el úgy örülni, mint az ovisok. Kintről zajt hallottam ezért kimentem megnézni mizu. Hát csak nem a bátyámat és az előbb emlegetett személyt látom ott hát persze. Megállt bennem az ütő is. Carlos besietett mögöttem így Charlesszal maradtam, de én is mentem a bátyám után elköszöntem gyorsan a két bent lévő fiataltól menetem volna le mikor Charles utánam szólt.
-Melissa ha nem lennénk eltiltva egymástól már az esküvőnket szerveznénk.-mindezt spanyolul, hogy minél kevesebb ember értse.-Tudom mit szeretnél szíved mélyén, de én nem szólok bele az életedbe. Menj csináld, amit jónak látsz!-ekkor legszívesebben rohanva mentem volna hozzá vissza és legszívesebben megcsókoltam volna, de nem lehetett.
Szó nélkül haza mentem és egyszerre Maxhoz futottam, aki a lakásomban volt. Mert megígérte, hogy felszerel nekem egy polcot. Tudom uncsi dolog, de nem fértek el a díjjaim. Ugye emlékeztek, amit mondtam még a történet elején? Táncoltam vagyis először csak otthon aztán történt a baleset. Mikor tizenhét éves voltam és mindennek vége szakadt. De mindegy is a múlt az már elmúlt nem tudunk mit ellene csinálni.
Mikor beléptem a lakásba Max már készen volt és sepregette fel a port, ami kijött a falból vagyis a faldarabokat. Én gyorsan levettem a dzsekimet és a cipőmet pedig átváltottam az otthoni mamuszomra, ami olyan volt mint egy dínólábfej. Még tavaly karácsonyra kaptam a bátyámtól igazából szokásunkká vált, hogy egymásnak veszünk valami hülyeséget.
-Szia Édesem!-köszöntöttem a bent sepregető fiút. Aki egyszerre letette a lapátot és odaszaladt hozzám.
-Szia Mijn liefje!-nyomott egy csókot a számra. Amibe én egy kicsit belecsókoltam így nem csak egy sima szájra puszi lett belőle. Megint szenvedélyes csókolózásba kezdtünk. Istenem mi nem tudunk úgy egymásnak puszit adni, hogy ne legyen több a vége?
Ebédre főztem egy kis paradicsom levest, mert az Max kedvence és egyszerű is tehát két legyet ütök egy csapásra. Megebédeltünk, majd nekem beszélnem kellett Christiannal még egy pár dologról ezért felhívtam. Maxot pedig addig haza küldtem. Mert hát ugye tiltott gyümólcs a kapcsolatunk. Kimentem a teraszra egész jó idő volt kint és a tenger is csendes volt.
Megbeszéltünk mindent Hornerrel és a végén így szólt.
-Jajj Melissa a bátyádnak és Charlinenak add át a részvételemet.
-Rendben Christian, átadom.-ez a mondata elég furán érintett, majd leraktam a telefont. Ő honnan tud róla? Valaki elmondta neki?
Bevillant egy enyhe képkocka még október elejéről mikor Katarban voltunk. Charlotte és Horner nagyon susmorogtak valamit. Arcon csapott a felismerés és ekkor Max toppant be az ajtón.
-Rájöttem valamire.-mondtuk kórusba ezt a mondatot.
-Mondd először te.-vágtam rá egyszerre
-Oké. Horner tette ezt az egészet Charlesszal.-meglepődve néztem rá.-Te is pont ugyanezt akartad mondani?
-Igen Max! Akkor augusztusban ő küldte Charlottet Charles után és az a kis liba megjátszotta magát egész végig. Egyszerűen fogalmazva a farkánál fogva vezette. Miatta volt minden a baleset is.-rám nézett a még előtérben álló fiú. És a nézéséből tudtam, hogy ugyanarra gondoltunk. Szerintem szakterületet tévesztettünk mindketten nyomozónak kellett volna mennünk. Sherlockot megszégyenítő ügyességgel utánoztuk.
-Melissa és ezután ezt az egészet, hogy mondjuk el a rendőrségnek? Vagy inkább Charlesnak?-huppant le teljes sokkal az arcán a kanapéra.
-Fogalmam sincs Max az a baj nincs írásos bizonyítékunk ezáltal nem tehetünk semmit, de nyitva tartom a szemem akármi legyen.
Lementünk Maxszal a partba megnézni a nap lementét kerestünk egy hangulatos kis helyet ahova le tudjuk tenni a plédünket. Ha nem lett volna ilyen hideg be is mentem volna a tengerbe, de sajnos már novembert írunk lassan decembert.
Merengtem a gondolataimba mikor Max felém fordult.
-Melissa!-mondta határozottan mire én felé kaptam a tekintetemet.-Szeretlek és mindentől meg akarlak védeni. Szeretném ha te lennél egy nap a feleségem, de előtte fontos teendőm van veled. Leszel a barátnőm Melissa Sainz?-nézett rám még mindig ragyogó tekintettel.
-Igen Max Verstappen leszek a barátnőd!
Ekkor Max a hátamra fektetett és megcsókolt jó érzés volt ez tény és való, de most azt éreztem mást is tehetne velem ez a holland fenegyerek. Ezért gyorsan összeszedtük a cuccainkat és felszaladtunk a lakásomba. Ahol egyszerre egymásnak estünk, majd felkapott az ölébe és besétált velem a szobámba.
16+os rész (akinek ez nem tetszik ajánlom, hogy ezt a fejezetemet skippelje)
Ledobott az ágyamra és elkezdte a nyakamat csókolgatni. A pólómat már lehúzta rólam és a nadrágomat vette célba. Kezdett eltávolítani a ruhadarabból és a fehérneműm volt az akadály, de már az sem sokáig. A két lábamat a nyakába helyezte és célul vette a nőiességem. A nyelve úgy járt, mintha gép lenne. Mintha a fellegekben lettem volna azt akartam, hogy ennek sose legyen vége. Majd úgy látszik a nyalogatást kezdte megunni ezért a középsőujját belém hatolta. A szám egy halk nyögést hangot hagyott el. Max nagyon markáns ha az együtt létről van szó az eddigiek szerint.
-Mi van Édesem? Ha már ettől nyögsz akkor mi lesz ha férfiasságomat dugom beléd?-mondta két csók között
Az ujja ki-be járkált és egy idő után több is lett bennem.
-Max... Max...- mondtam nyögdécselve a nevét.
-Úgy tudtam, hogy fogod még a nevemet nyögve mondani.-mondta miközben a tempóján egyre gyorsított.
Én próbáltam arra összpontosítani, hogy ne menjek el, de nem sikerült.
-Jól van Bébim legközelebb nagyobb dózisban kapod az ívet.-nyomott egy csókot az ajkamra és elment wcre.
Tiktok: petrawriter_