Két tűz között /BEFEJEZETT/

3 |Hívatlan vendégek|

Melissa szemszöge:

Mikor odaértem a bátyám szobája elé az összes izmom megfeszült és úgy kopogtam be. Őszintén szólva nem vártam válaszra, mert mindegy volt mi jön az ajtó túloldaláról ígyis-úgyis bementem volna. Mikor benyitottam a bátyám és anya az ágyon ültek. Anya szólalt meg először:

-Beszéljétek meg minél hamarabb

Na igen anya szerette ha egy ilyen beszélgetést csak ketten végzünk el Carlosszal azzal a címszóval, hogy már felnőttek vagyunk. Na hát nem minden esetben, de elvileg érett felnőttek vagyunk. Egymás felé fordultunk és nem szólva semmit megöleltük egymást. Nem hazudok minden ölelése egy regeneráló arckezeléssel ér fel (nehogy azt higgyétek, hogy egy plázacica vagyok, mert az olyan lányokat ki nem állhatom) vagy éppenséggel egy jól átaludt éjszakával. Majd egyszer csak az kezdtem észrevenni, hogy a pólóm válla tiszta víz. Na a bátyámat sem láttam még sírni soha az fix. Felnézett a szemembe, majd ezután így szólt:

-Meli te mindig a kishúgom maradsz akármi történjen és kérlek vigyázz magadra a Red Bullnál-na hát ez most meglepett magyarán mondva a bátyám arra ösztökél, hogy menjek nyugodtan az ellenségéhez?-nem örülök neki, de muszáj lesz azt elfogadnom, hogy felnőttél.-na kezdi azt a monológot, amit anya csinált mikor lediplomáztam-szeretlek kicsi Sainz-így csak akkor hív ha éppen érzelmes kedvében van- ugye tudod, hogy ezek után egy préda leszel a forma 1 világában? Fiatal vagy csinos vagy és hát ők is csak férfiból vannak úgyhogy megígéred nekem, hogy vigyázol magadra és ha valami van egyszerre szólsz úgyse leszek tőled messze. Érted meg a menő kocsiból is kiszállnék.

Utolsó mondatánál eltörött a mécses és újból beledőltem a széles vállába és csak sírtam bevallom nem sírtam ennyit az elmúlt fél évben, mint az utóbbi egy órában. Ezt az idili pillanatot csak a csengő szakította meg. Gyorsan letöröltem a könnyeim majd ezután indulni is szerettem volna le, de kedves bátyámnak még mondani valója volt:

-Ja és csak mondom két embert tudok kapásból aki rád fog hajtani...

-Carlos hagyjad majd én megoldom.

Már mentem is le, Carlos fejcsóválva jön utánam. Mikor mentünk le a lépcsőn egy ismerős hangra összenéztünk. Mire Carlos megszólalt:

-Mit keresel itt te tökkel ütött?

Majd megpillantottam Charlest ahogy az asztalnál ült. Férfias arcán a nap megcsillant mit ne mondjak el tudtam volna nézni egy darabig a kilátást. Nem Melissa nem ilyet még gondolni se szabad ő a bátyád legjobb haverja gyorsan verd ki őt a fejedből. Majd a barátnőm zökkentett ki ebből a gondolat menetből istenem most pont jól jön, hogy olyan sokat beszél.

-Jajj Melissa képzeld el munkát ajánlottak a Ferrarihoz!

Ez volt az a pillanat mikor a bátyámra néztem, aki odarohan Charlinehoz és megöleli a derekánál. Charlesszal elég furcsán néztünk egymásra, majd odacsusszantam hozzá:

-Itt mégis mi történt amiről én nem tudok?- szólalt meg a mellettem ülő monacói aki a mondata végére felállt a székről és megölelt nem vaciláltam sokáig vissza is öleltem a srácot. Ez a cselekedete melegséggel töltött el... Nem Melissa még mindig nem szabad.

-Char én ezt nem tudom-mondtam, mire Charles arca teljesen elvörösödött.

-Hogyan is hívtál az előbb?-nem értettem mit nem lehetett ezen érteni

-Char... talán baj, hogy így hívtalak?

-Ja nem erről szó nincs csak meglepődtem bocsi.

Na nekem ez a srác egyre érdekesebb. Mikor a közelében vagyok zavarban van meg ilyenek. Majd egy kis kínos csend után megszólalt:

-Basszus pont nekünk nem szólnak, hogy együtt vannak- na ezt egy kicsit hangosan mondta mivel a két fiatal egyszerre ránk nézett, de Charles csak mondta tovább-de legalább szólhattál volna, hogy van valami köztetek-ekkor viszont nagyon jól döntöttem, hogy befogtam a száját Charlesnak, mert a bátyám majdnem nekiment. Na igen üdv a Sainz családban itt mindenki olyan, mint a spanyol bikák bár mit is várt az ember ha egy spanyol autóversenyzős családban él ez a két dolog veszélyes egybe be kell vallanom.

-Char nyugodj le ennek nem lesz jó vége ha így folytatod teljesen be fog vadulni és nem akarom, hogy bajod essen-na az utolsó gondolatot jobban át kellett volna gondolnom...

-Hogy mondtad Mon Chéri?-na ez az egy becenév amire akarva és akaratlanul is elpirultam-úgy tetszik mikor így elpirulsz.

-Na most álljál le Leclerc- na ez már nem én voltam, hanem a bátyám-mégis miért flörtölsz a húgommal?

-Talán zavar?-Charles tovább hergelte Carlost-talán te nem ezt csinálod?

Mi egymásra néztünk Charlinenal majd a lépcsőre mindketten és iram gyorsasággal futni kezdtünk felfelé egyenesen a szobám felé. Majd magunkra zártam az ajtót azonban egy nem várt személy ült a szobámban...

Tiktok: petrawriter_