Két tűz között /BEFEJEZETT/

29 |Melissa nem kispályás|

Antonio és apa leírhatatlanul boldogak voltak, hogy újra együtt lehetnek hisz még is csak testvérek és két év a két év. Azonban kopogtak az ajtón. Én voltam olyan nagylelkű és ki is nyitottam rögtön az ajtót annak a titokzatos személynek vagyis pontosítok személyeknek. Bár az egyiket be se engedtem volna.
Bájosan álltak egymás mellett kézen fogva a két fiatal, de mikor észre vett a fiú egyszerre elengedte a lány kezét.
-Szia Melissa...-mondta zavartan a monacói srác.
-Szia Charles!-ezután beengedtem őket, majd a lányt elég csúnyán végig mértem.
A haja gyönyörű barna és egészséges. A testalkata vékony, dereka pici, csípője nagyobb. Szép homokóra alakja van. Viszont valahogy Charleshoz fura. Az arca is szép ez tény és való, de még Charlotte is jobban illett hozzá, mint ő nem tudom, hogy hívják nem is érdekel.
Visszamentem utánuk én is a nappaliba, hogy ne legyen túl feltűnő a dolog. Első sorban én azt nem értem mit keresnek itt ezek ketten. Max azonnal odajött hozzám.
-Bazdmeg Melissa! Ez a csaj az exem tudod, akit mondtam.-nézett rám rémültem én meg rá értetlenül.
-Hogy mi van?-nem szólt semmit csak megfogta a kezem és elindultunk fel az emeletre. Mikor beértünk a szobámba Max egyszerre leültetett az ágyamra. Felvont szemöldökökkel néztem rá az előttem álló hollandra.
-Figyelj ez nagyon fontos lesz, amit most mondani fogok és meg kérlek arra, hogy ez maradjon kettőnk között. Oké?-én csak hevesen bólogattam.- Ez a nő közveszélyes ölni tud ha valami nem úgy van, ahogy azt ő szeretné. Úgyhogy nagyon meg kérlek ne menj a közelébe. A látszat nála csal és nem akarlak elveszíteni téged idő előtt.-elmelt fel a derekamnál fogva és a homlokunkat egymásnak döntöttük.- Ha bármit is akar tőled engedd el a füled mellett és hagyd ott a francba.-leült velem együtt az ágyra, majd felnevetett egy jó ízűt.-Fhu bazdmeg ez a Leclerc ilyen hülye nőket tud csak kifogni, akivel még együtt is lehet? Egyik pszihopatább, mint a másik.-erre már én is elnevettem magam.-Én csak tényeket közlök mit nevetsz ennyire?
-Hajj Max te nem vagy normális!-fogtam meg egy párnát és a fejéhez vágtam.
Max fordult egyet így én kerültem alulra. Majd elkezdett csókolgatni.
-Max ezt lehet nem most kéne...-ekkor a felettem lévő srác is észbe kapott.
-Nos ez igaz.-mondta zavartan a srác.
Elindultunk lefele. Már mindenki az asztalnál ült és csak nekünk volt két hely kihagyva. Én kiszedtem magam elé a kivánt mennyiségnél sokkal többet. Valljuk be nem ettem semmit csak piszkáltam a tányoromon lévő rizs szemeket és a felvágott hús darabokat. Erre a mellettem ülő bátyám odasúgott nekem egy elég bizar és lényegre törő mondatot.
-Te ki ez a picsa veled szembe?-nevetésemet vissza kellett fognom annyira, hogy ne legyek feltűnő, de Max is rám nézett. Nem jött össze ez aztán meglepetés.
-Fhu nem tudom, de ha még egyszer ide néz felrúgom. Bár szerintem a cipőm is beleragadna.-erre a mondatra a bátyám kicsit se visszafogva magát felnevetett.
-Hajj húgicám te mindig is az én kis ártatlan húgocskám maradsz.-jelentette ki büszkén. Nem tudom milyen tévéadást néz ezért egy kicsit helyre pofozom.
-Hajj Carlos és honnan veszed, hogy az is vagyok?-néztem rá magabiztos tekintettel. Majd a másik oldalamról és nagyjából vele szemből hallottam nagy csörömpölést.
Max és Charles pontosan tudják mennyire nem vagyok ártatlan, de nem baj a bátyám éljen csak ebben a hitben.
-Te amúgy nem gondolod, hogy nagyok az igényeid?-szólalt meg a hölgyemény előttem.
-Miért is?-kérdeztem vissza még nyugodtan.
-Csak, mert csak úgy váltogatod a pasikat. Először Charlie baba most meg Max.-egymásra néztünk először a barátommal, aki megfogta a combomon pihenő kezemet, majd Carlosra néztem, aki fintorogva figyelt a lányra. Engem aztán nem kell félteni én simán visszaszólok akárkinek. Még ha Max meg is kért rá, hogy maradjak nyugton.
-Te figyelj ide! Nem tudom, hogy hívnak, de nem is nagyon érdekel. Nekem legalább vannak igényeim és nem vagyok egy olcsó kurva aki még az út széli csövessel is megdugatja magát azért, hogy jó kedve legyen. Ja és csak mondom nekem van eszem veled ellentétbe és nem a pénzre bukok, mint te. Úgyhogy ne nekem dirigálj keress mást akibe beletudsz kötni. De ha belém szeretnél állok elébe nem nekem fog fájni csak úgy mondom, hanem sokkal inkább neked. Most pedig ha megbocsájtotok én most távozom.-kitoltam magam alól a széket és a bejárat felé vettem az irányt, hogy feltudjam venni a kabátomat és a zsebemből egyszerre elő vettem a cigarettámat és azzal a számban távoztam a helyiségből. Nem érdekelt, hogy kilátja az ajkaim között lógó kis gyilkost, amint kiléptem már gyújtottam is rá. Majd egy ismerős kéz fonódott a derekam köré és egy annál ismerősebb állkapocs fúródott a vállamba.
Tiktok: petrawriter_