Két tűz között /BEFEJEZETT/

28 |Karácsony most más|

Eltelt majdnem egy hónap és most van karácsony. Holnap reggel utazunk Barcelonaba a szüleimhez. Reggel mikor felkeltem mentem volna pisilni, de Max olyan erősen ölelte a derekamat, hogy elmenni esélyem nem volt. Így megfordultam, hogy vele szembe legyek. Az arca nyugodtságot árasztott. A haja kócos volt és nem bírtam ki muszáj volt simogatnom. Tíz perc elteltével kezdte nyitogatni a szemeit.
-Jó reggelt Kicsim!-köszöntem neki, de ilyenkor még nem képes reggel a kommunikálásra ezért hagytam.
Elmentem pisilni amit már negyed órája tervezek. Fogat mostam, majd elkezdtem kávét főzni. Pár perc múlva két kart éreztem a derekamon. Nyomott egy puszit a halántékomra.
-Jó reggelt Babám!-mondta miközben a hűtőhöz sétált és kivett belőle egy energiaitalt. Én szépen odasétáltam hozzá és kivettem a kezéből és visszaraktam a hűtőbe.-Hé Melissa add visszaa!-kezdett hisztizni.
-Nem Max inkább iszol kávét.-nyújtottam neki oda a bögréjét. Ő nyomott egy csókot az ajkaimra és leült az ebédlőasztalhoz.
Én folytattam az előbbi példát és leültem mellé. Elkezdtünk agyalni, hogy hogyan kéne a karácsony fát feldíszíteni. Végül arra jutottunk, hogy fehér lesz, mert abból van a legtöbb dísz. Feldíszítettük a fát és utána neki álltunk sütögetni. Ezalatt a kevesebb, mint fél év alatt rá jöttem, hogy Max nem egy konyhatündér ezért megkértem, hogy csak adogassa a hozzávalókat. Tök hamar készen is lettünk körülbelül egy órára már csak hűlt hely volt a liszt és tojás maradványoknak.
Délután három óra fele odaadtuk egymás ajándékát én Maxnak egy órát vettem amit már hetek óta nézegetett sunyiba. Max nekem pedig egy gyönyörű pandórás ékszer szettet és két kis charmot a karkötőmre, amit még a tizennyolcadik születésnapomra kaptam. Az egyik két szív ami egybefonódik, a másik egy kiskutyus.
-De Max nekem nincs is kutyám.-néztem rá az előttem ülő barátomra.
-Melissa, de van.-ekkor felállt és kinyitotta a fürdőszoba ajtót, majd egy kis border collie szaladt ki rajta.
Szemeimben könny gyűlt és egyszerre felkaptam a kiskuytust. Nagyon aranyos volt csóválta nekem a farkincáját és aranyos kis barna szemeivel azonnal belopta magát a szívembe.
Maxhoz siettem, aki már tárt karokkal várt. Én rögtön szaladtam is hozzá a kutyussal együtt.
-Köszönöm Max ennél szebb karácsonyi ajándékom nem is lehetne.-mondtam és utána egyszerre megcsókoltam.
A kutyus a kezemben mordult egyet és furán nézett ránk.
-Mostantól nem lesz egy nyugodt percünk sem.-szólalt meg Max vidáman.
Kiraktam egy sztorit instára, hogy a legjobb karácsonyi ajándékom és egy cuki képet raktam oda, amit a karácsony fa alatt csináltam. Pierre és Carlos egyszerre írtak, de nem is lennének haverok, ha nem ugyanazt írták volna.
-Na ne most már két gyereket lesz Melissa!-ezen nagyon jót nevettünk
Az este elmentünk vacsorázni kettesbe Daisy pedig otthon maradt. Mivel még pici ezért van neki egy kis házikója bent a nappaliba, de ha nagy lesz már a teraszon lesz.
Nagyon jól alakult az este már éppen indultunk haza mikor csörgött a telefonom. A nagybátyám volt az.
-Szia Drága Melissám! Nem akarlak ilyen későn zavarni, de lenne egy kérdésem.-mondta reménykedve a vonal túlvégén a spanyol férfi.
-Szia Antonio! Mondjad csak!-vágtam rá egyszerre.
-Holnap mentek Barcelonába ti is? Mármint, hogy Maxszal mész, mert Carlosszal beszéltem, de ők már itt vannak.-na ezzel még nekem is újdonságot mondott, mert úgy tudtam csak holnap mennek, de mindegy is.
-Igen mi csak holnap megyünk reggel.
-Na az tökéletes.-mondta megkönnyebbülve.-Találkozzunk miután leszállt a gépetek. Meg akarom lepni a családot.-éreztem a hangján, hogy mosolyog.
-Úristen ez nagyon jó ötlet. Mindenképpen írok mikor felszáll a gépünk és mikor leszáll is oké?-teljesen fel voltam pörögve. Mint valami búgócsiga.
Az este nagyon hamar eltelt Daisy velünk akart aludni, de Max leparancsolta az ágyról. Nem értem miért ilyen vele. Ő azzal indokolja, hogy meg kell tanulnia a rendet. Jó ebben lehet igaza van. Megölelt és egy kis idő múlva el is aludtunk.
Reggel kidobott az ágy konkrétan. Megfőztem a kávénkat, elkészülődtünk meg ilyen kis csecsebecse dolgok, majd olyan tíz óra fel elindultunk a gépünkre. Max magánrepülőjével mentünk, ám a másik felszállópályán egy ismerős férfi alakot és egy törékeny, vékony nőt láttam. De nem nyílvánítottam neki különösebb figyelmet. Írtam egyszerre Antonionak, hogy egy jó óra múlva ott vagyunk. Egész úton beszélgettünk Maxszal és egész végig simogatta a combomat.
-Mr. Verstappen leszállunk pár percen belül.-szakította félbe a beszélgetésünket a pilóta.
Lelandoltunk a cuccainkat megkaptuk és Maxszal kézen fogva mentünk végig a reptéren. Nos sokan néztek ránk furán, de nem érdekelt nézzenek csak gülledjen ki a szeme az összesnek. Na jó ez egy kicsit bunkó volt na mindegy is.
Ahogy kiértünk az ajtón egyszerre megpillantottam az nagybátyámat. Először furán nézett rám. Lehet a kutya miatt amit a kezemben vittem pórázon ja neki még nincs instája ezért nem is tudhatta.
-Szia Nagylány!-ölelt meg egyszerre a nagybatyám.
-Szia Antonio!-nyomtam két puszit az arcára.
Max is kezet fogott vele, majd elindultunk a szülőházam felé. Ahol utoljára nyáron voltam. Hamar megérkeztünk a házhoz egyszerre írtam Carlosnak, hogy valahogyan csalogassa el anyáékat a konyhába. Hála égnek sikerült is. Előszedtem a kulcsomat és betoppantunk a házba. Nem tudom milyen logikája van anyumnak, hogy bezárja mindig a házat még úgyis ha bent vannak.
-Sziasztok Család!-kiáltottam el magam mire a szüleim, a testvérem és a a sógornőm egyszerre ki is dugták a fejüket a konyhából.
Anya egyszerre futott hozzám. Apa is a nyomában volt. Bementünk a nappaliig és úgy gondoltam szót kérek. Ezért megköszörültem a torkom.
-Van egy kis meglepetésem Anya és Apa. Antonio gyere csak beljebb.-a szüleim egyszerre hátra kapták a fejüket és apukám egyszerre odament hozzá és férfiasan megölelte. Ám most következett be az a pillanat amire még én sem számítottam.
Tiktok: petrawriter_