Jókor Rossz Helyen [BTS - Jungkook]

I. fejezet

Ezt a történetet loptam, na jó nem, csak az alapszitut xd
Innen is köszönöm ReginaSchneider010 - nek, hogy megengedte, hogy kitegyem a sztorit. Ezer hála🫶

(Akik a nyolcadik hang című történetemnek hála találtak ide, azoknak mondom, hogy ez a Hana nem Lily barátnője Hana, csak elfelejtettem, hogy már van egy Hana xd)

Hana

Természetesen késve indultam meg a Minji által talált munkába. Beugró pincérnő kellett az egyik nightclubba és MinJi természetesen rám gondolt. Jól tudja, hogy kell a pénz a munka pedig meglepően jól fizetett, így még a tudtom nélkül beírt a melóra.

-Jóestét! Oh Hana vagyok. Pincérnő. – hadartam a kidobónak, mielőtt még megszabadulna tőlem. Elég népszerű és drága hely, akárkit nem engednek be.

-És ilyen ruhában jött dolgozni? – mért végig hitetlenül.

-Kevesebb ruha több jatt.

-Fogja és ne hagyja el. – nyomta a kezembe a beléptetőmet. Köszönetképpen bólintottam és besiettem az épületbe.

-Jóestét! – köszöntem rá a már pultban álló kollégára. – Sajnálom, hogy késtem... – szabadkoztam.

-Nincs baj csajszi, de azért örülök, hogy megjöttél. Kész káosz itt minden. – mosolygott rám a srác én pedig magamra kötöttem a fekete kötényt.

-Ide is lehet jönni! – intettem és gyorsan megnyílt előttem is egy sor. A vendégek nagyrésze lány volt, így sajnos a nagy jatt reménye elúszott. Feleslegesen öltöztem így ki.

-Jól be dobtak téged a mélyvízbe. – mosolygott rám két vendég között a srác. – SeoJun vagyok.

-Hana. – bólintottam neki illedelmesen.

-Te is Jungkook miatt vállaltad el a munkát?

-Ha nálatok így hívják a pénzt, akkor igen. – válaszomra felnevetett.

-Végre egy csaj aki nem dobja le rögtön a bugyit, már csak a nevétől is.

-Olyan jó pasi lenne?

-Szerintetek jó pasi Jungkook? – hajolt ki a pultból Seojun mire a lányok sikongatva helyeselni kezdtek. – Úgy tűnik. – nézett rám mosolyogva és kitöltött még egy pohár italt.

-Akkor szólj ha a szexisten szabad lenne egy éjszakára. – nevettem. A tömeg addig tartott még meg nem jelent a színpadon az a bizonyos Jungkook, akiről ódákat zengtek a lányok. Így messziről azt kell mondjam, lefeküdnék vele. Ez elég nagy szó, azért mindenkivel nem fekszem össze, kivéve ha te vagy Bruce Dickinson. Mert akkor bárhol, bármikor, bármilyen korban és univerzumban. Szóval Mr. Jungkook bár 10/10 volt, de nagyon nem Bruce, a zenéjéről pedig ne is beszéljünk. Nem volt rossz, de azért annyira jó se. Valahogy hiányzott belőle a Rock N Roll.

-That’s why l, I’m undefeated off the leash, out of the cage, an animal... – dúdolgattam magamban szabadabb perceimben a headsetembe búgó zenét.

-That's why l, I'm undefeated... – szállt be hirtelen Seojun a folytatással. – A 2-es asztalnál téged akarnak. Mész vagy mondjam, hogy elfoglalt vagy? – az említett asztalra pillantottam, hol egy magányos középkorú férfi bámult engem vigyorogva.