Jókor Rossz Helyen [BTS - Jungkook]

XXXIV. fejezet

Hana

Nem feleltem. Nem igazán tudtam volna mit mondani, de elegem volt ebből. Eddig úgy játszottunk ahogy ő akarta, ideje, hogy most az én szabályaim alapján folytatódjon a játszma.

-Hana! Érted te amit mondok?

-Add azt ide! – vettem ki JK kezéből a borítékot.

-Mit akarsz tenni!?

-Akármit! – előkaptam a telefonom. Amióta ’felkapott’ az internet viszonylag sok követőm lett az instagramon, azt pedig kizártnak tartom, hogy X ne legyen köztük. Csináltam egy képet a levéllel a kezembe, majd vissza adtam JK-nek.

-Mégis mire...

-Kiposztolom.

-Mi!? Ne!

-De! Elegem van a védekezésből, reagáljon most ő! Had tudja csak, hogy hibázott. Hogy nem kaptad meg a levelet.

-Hana ne provokáld őt! Te is tudod mire képes!

-És azt tudod, hogy én mire vagyok képes? – néztem rá ridegen. Úgy tűnik ezzel most megfogtam egy pillanatra. Sok szart el kellett már viselnem az élezben, és sok szar dolgot követtem el én is. Nem fogok megfutamodni egy ilyen gyáva alak miatt.

-Akkor csak mond meg mit akarsz tenni! – nézett rám kétségbeesetten.

-Fingom nincs. Majd menet közbe kitalálom. De egyenlőre... – rányomtam a közzététel gombra. – ezt kiposztolom. – JK felé mutattam a telefonom.

-Jézusom... – sápadt el. – Ez nem jó ötlet. – rázta a fejét. – Ki kell mennem egy kicsit! – tolt arrébb és kisietett a szobából. A posztra néztem és az üzenetre amit alatta hagytam.

’Rossz címre küldted, próbáld újra cicuska:)))’

Abban a stílusban próbáltam írni, amit ő is használ. Érthető miért akadt ki JK, elég provokatív. Főleg egy olyan személynek, mint amilyen X. Nem szeret veszíteni. Csak hogy én sem.

Kinyomtam a telefonom, majd JK után mentem, hogy beszéljek vele. Nem gondolom hogy hibát követtem volna el. Azt tudom, hogy ezzel most felhúztam X-et, de ez is volt a célom.

Mielőtt kimentem volna a nappaliba, megláttam JK-t és Taehyungot. Megálltam a folyosó végén és inkább nem mentem közelebb. Úgy tűnik nem csak én vettem észre, hogy nincs minden rendben. JK Taehyung nyakába fúrta az arcát, Taehyung pedig JK hátát simogatta. Összetartó egy csapat. A zsebembe raktam a telefonom és vissza mentem. Itt úgy tűnik nincs rám szükség.

A szobám helyett JK-jébe mentem és az ajtót becsukva magam után, szétnéztem. Ha nem is maga X, de valaki itt járt. Vajon hol volt a levél? Ha nekem kellett volna ide hoznom, csak becsúsztattam volna az ajtó alatt. Itt nincs kamera, ahogy a folyosón se. Valahogy meg kéne néznem a kamerafelvételeket. Valószínűleg semmit sem érnék velük, de hátha most más lesz.

-Hátha, mi? – sóhajtottam fel és újra körül néztem a szobába. – Ki vagy te és mit akarsz pontosan? JK-t? Miért? Mit ártott neked? Miért haragszol rá?

-Mindig magadban beszélsz, ha egyesül vagy?

-Min Yoongi... – fordultam az ajtó felé.

-Mit keresel Kook szobájában? – méregetett gyanakvóan.

-Hát nem téged... – forgattam meg a szemem és hátat fordítottam neki. – Ha észrevétlenül be kéne ide juttatnod egy levelet, hogy csinálnád?

-Mi ez így hirtelen?

-Semmi. – ráztam meg a fejem.

-Furcsa vagy... de valószínűleg becsúsztatnám az ajtó alatt. – lassan bólintottam. Kettő null az ajtós ötletre. Viszont szerintem ő nem így csinálta.