Jókor Rossz Helyen [BTS - Jungkook]

XXXIII. fejezet

Hana

Magam elé meredve próbáltam értelmezni a szerződésem új változatát. Mégis mi az, hogy nekem is be kellene költöznöm a srácokhoz? Erről eddig nekem senki sem szólt. Még JK csak-csak oké, de most 6 másik félig idegen srácról beszélünk.

-Látom nem vagy elragadtatva az ötlettől.

-Ha nem akarod, természetesen nem muszáj. Nem gondolnánk, hogy Jungkookot valódi veszély fenyegetné a többiek jelenléte mellett. – magyarázta Sejin átvétel Namjoontól a szót.

-Csak azért akarjuk, hogy te is gyere, mert Kookie melletted biztonságban érzi magát. Jót tenne neki, ha ott lennél.

-Megkérdezném hogy ez mégis kinek az ötlete volt, de van egy tippem.

-Ha a tipped Yoongi hyung, eltaláltad.

-Micsoda? – néztem rá tátott szájjal Namjoonra. – Most csak viccelsz...

-Nem. – rázta meg a fejét.

-Kizárt... a csávó szerintem ki akar nyírni.

-Vagy csak rájött, hogy félre ismert. Ne mond meg neki, hogy tudod. Mármint, hogy ez az egész az ő ötlete volt.

-Jesszusom! Megőrülök tőletek. Legyen, részemről rendben. De külön szobát akarok, nem mászhat be senki az ágyamba, nincsenek random éjszakai látogatások, nem ront rám senki, semmikor sem és mindenki kopog ha be akar valamiért jönni! – fektettem le az alapszabályokat.

-Ezek magától érthetődőek. – bólintott Namjoon.

-Nálatok? Valahogy kötve hiszem. – kijelentésemre Sejin felnevetett, Namjoon pedig ajkát beharapva rázta meg a fejét. Úgy tűnt már ő maga se értett egyet előző kijelentésével.

-Na jól van fiatalok, vegyük most már komolyabban, mégiscsak egy tárgyaláson vagyunk. – igazította meg nyakkendőjét Sejin és az aktát kezdte nézni. – Sok dolog nem változott az előzőekhez képest, de azért van néhány fontos pont. Senki nem tudhat arról, hogy ott laksz velük, abból nagy botrány lehet, ezt pedig mindenképp el kell kerülnünk.

-Mennyiben leszek felelős azért, ha valaki leleplez? – vágtam közbe.

-Amennyiben önhibádon kívül történik ez, semennyire. Ha viszont, mondjuk eladod a sajtónak a hírt, kártérítést kell fizetned, ami nem egy alacsony összeg.

-Fasza. Milyen buktatók vannak még?

-Valójában ennyi, persze vannak még szabályok, de azokat nem hiszem hogy pont te szegnéd még, hiszen pont te állítottad fel őket. A fiúkkal lévő kapcsolatokat nem szabályoztuk Jin kérésére...

-Nem fogok vele lefeküdni. – morogtam. – Valami egyéb?

-Ne zavard a fiúkat a gyakorlásában, pihenésben és semmi kép se akadályozd őket semmiben. Még ma be kéne költöznöd velük, persze bármikor felmondhatod a szerződést. Nem vagy köteles végig maradni. Továbbra is asszisztensként leszel bejegyezve, hivatalosan kibővített munkakörrel, így a béred is nőni fog. – bólintottam, majd még kétszer elolvastam a szerződést. Minden le volt írva pontról pontra, én pedig szeretem a konkrétumokat. Megforgattam a tollat a kezemben és mielőtt még meggondolatlan volna magam aláfirkáltam a papírokat.

-Akkor azt hiszem én most haza megyek összepakolni. – és szerzek egy acél lakatot.

Mikor már azt hittem, hogy több meglepetés nem érhet a nap folyamán, rá kellett jönnöm, hogy megint csak tévedtem. A hatalmas házon már inkább nem is csodálkoztam, de ami ott fogadott...