Jókor Rossz Helyen [BTS - Jungkook]

XXXIX. fejezet

Jungkook

A tévébe valami idióta dorama ment, de én mindenre figyeltem valójában, csak nem arra.

Vége van.

Hyunsun nyomozó szavai még mindig vissza csengtek a fejembe.

Elég bizonyítékot találtunk a lakásba, ahhoz, hogy egy jó időre hűvösre küldjük.

Szinte hihetetlen, de tényleg vége.

-Ahhh! Mit nézel? – ugrott be mellém Jin. – Kérsz? – nyomott az orrom alá egy poharat. Ahogy megéreztem a banán illatát az ajkamba harapva elmosolyodtam. – Most mi van? Te szereted ezt az izét.

-Mert finom. – vettem el tőle a poharat.

-Hát, nagyon nem egy az ízlésünk, erre már rájöttem. Kivéve nők terén. – kacsintott rám, mire félre nyeltem.

-Miről beszélsz? – köhögtem.

-Na szerinted? Hosszú fekete haja van, Hananak hívják és alszik!

-Mi? Én nem! Nekem nem tetszik! – magyarázkodtam, magam se tudom miért.

-Komolyan? Akkor ráhajthatok?

-Nem! – vágtam rá gondolkodás nélkül, mire el is vörösödtem. Nem? Ez komoly Jungkook? Még ha tetszene se lenne nála esélyed... Jin nevetett én pedig próbáltam kimagyarázni nála azt, amit még magamnak se tudtam megmagyarázni. – Tudod jól, hogy nekem az aranyos lányok jönnek be!

-Ja, mert Jia aztán nagyon aranyos volt. Egy hárpia! – nevetett.

-Ez nem igaz! Ő csak... jó, nem tudom. Az elején tényleg aranyos volt...

-Csak utána elkezdett kihasználni.

-Mi a téma? – ült le a másik oldalamra TaeTae keresztül mászva a kanapén.

-Hogy Kookienak tetszik Hana!

-Nem! Nem tetszik Hana!

-Ohh! Izgi! – dörzsölte össze a kezét. – És?

-Nincs semmi és! Nem tetszik Hana!

-Szóval akkor ezek után nem is fog zavarni, hogy elmegy? – lefagytam. Elmegy? Erre eddig miért nem gondoltam?

-Persze biztos meg tudnám győzni Sihyuk hyungot, rám mindig hallgat, de ha nem zavar akkor...

-Nem akarom, hogy elmenjen! – vallottam be az igazat. Attól félek ha Hana elmegy, a barátságunknak is lőttek. Ő nem tűnik annak az este chatelünk típusnak. Ha belegondolok, szerintem még egyszer se beszéltünk csak úgy telefonon.

-Jujj de jó! Végre beismerte! – tapsikolt Tae.

-Nem ismertem be, csak azt mondtam, hogy nem akarom, hogy elmenjen! Barátok vagyunk!

-Ahan, persze...

-Jó! Ha neked így jobb, legyen!

-Srácok... de jó hogy megvagytok!

-Van valami baj? – fordultunk azonnal Jiminhez.

-Nem tudom. Lehet. Tudjátok, hogy Nam hyung miért ideges?

-Ideges? – kérdeztem.

-Igen... szerintem PD-vel telefonál, és eléggé ki van bukva. – nyeltem egyet.

-Megyek, ki derítem mi van. – pattant fel Jin a kanapéból.

-Mi van? Féltékeny vagy amiért PD-nim nem téged hívott? – kötözködött vele Jimin.