Az őrületbe kergettél II. | Part II. COMPLETED ✅

24.rész - az elfogadás / Kat 🔞‼️

Bármennyire is nehéz volt az ez időszak, úgy érzem túllendültünk rajta. Mindhárman. Mert túl kellett lendülnünk.

Nem sirathatjuk a múltat, elvégre mi élünk, és az hogy elveszítettem a babámat Reecel, életem legnehezebb időszaka volt, de feldolgoztuk.

Mindketten pszichológushoz jártunk, aki segített megértetni velünk, hogy ha sokáig siratjuk a halottat, akkor mi elfelejtünk élni.
Igaza is volt. Elvégre nem láttuk, nem hallottuk. 
A természetes gyász időszakban nagyon elvoltunk foglalva a sebeink ápolgatásával, nem sűrűn találkoztunk Reecel.
Néha átjött hozzánk vacsorázni, de annyira tragikus volt a hangulat, hogy hamar mindenkiben körvonalazódott, még nem állunk készen.

...

Jövő héten esküvő. Chrissel több minőségi időt töltöttünk együtt. Sokat programoztunk, amit Reece csöndben végig nézett. Hagyott élni minket, nem keresett, nem üzent.
Nem esett jól tőle. Azt hiszi ez csak neki nehéz? Csak ő sérült?

Igyekeztem a jelennel foglalkozni, de akarva akaratlanul visszaragadott a múlt sokszor.
Néha felsírtam álmomban, és csak Chris megértő érintése nyújtott vigaszt.

Sok idő telt el. Ugyan mostanság tényleg nem értem rá a testemmel kapcsolatos dolgokkal foglalkozni. De már szükségem van érintésre. Muszáj találkoznom Reecel. Beszélnünk kell. Muszáj, hogy ne csak egy orvossal beszéljünk a gondokról, hanem azzal is akivel a gond van.

– Indulok dolgozni. Azonnal hívj ha gond van. Ne habozz kérlek. – Chrisnek elfogyott a szabadsága, és túl sok időt hagyott ki a munkából. Remek orvos, mindenki hiányolta már.

Eljött az én időm.

Katherina Burn :
Beszélnünk kell.

Álltam meg az ablaknál, hátha látom őt.
A függönye el van húzva, már nagyon rég óta. Beragadt a sötétségbe. Elnyelte a mély, és fel kell onnan rántanom.
Elraktam a telefonom, mert nem reagált egyetlen üzenetemre mostanság.
Legnagyobb meglepetésemre rögtön megrezzent.

Reece Peterson :
Nem állok készen rá. Hagyj.

Katherina Burn :
Ne merült el a sötétben. Gyere fel a felszínre és néz mi folyik körülötted. Ne rám haragudj.

Reece Peterson :
Nem érted meg? Nem bírok rád nézni. Tele van az arcod sebekkel. Megölték a gyerekünket. Mit vársz tőlem Kat?

Katherina Burn :
Azt hogy vedd észre, nem csak neked fáj. Ne oszd az észt nekem. Nincs erre szükség.

Nem jött több válasz.
Elengedtem mára a dolgot. Letusoltam bebújtam Reece pólójába, amit a múltkor nála vettem fel. Mindig ebbe vagyok, ha Chris nincs itthon.

Csengetnek.
Már előre félek. Az ajtócserét követően egy olyan lett berakva, amin van egy kis kukucskáló, hogy meglehessen lesni ki áll az ajtó előtt.
Nagy megkönnyebbülés, amikor megláttam Reecet.

Boldogan nyitok neki ajtót.

– Mmmmmm – ennyi morgás jött ki belőle, amikor meglátott a pólójában, ami alig takarta a seggemet, a bugyim lényeges része pont kilátszódott.

– Ez nem lesz jó ötlet. – fordult volna meg, mikor közbeszóltam.

– Jesszusom, de prűd picsa lettél. Felöltözök, ne félj már ennyire.