Az őrületbe kergettél II. | Part II. COMPLETED ✅

28.rész - mese / Reece 🔞‼️

Másnap kipihenten, és kurva nagy izomlázzal keltünk.
Nem csoda, az egész estét végig kúrtuk, és ami számomra is hihetetlen, hogy elalvás előtt szeretkeztünk.

Annyira nem az én műfajom. És nem is állítom, hogy ezután ezt fogom előnyben részesíteni, de csodás volt.
Semmi kényszer nem volt benne, csak ösztönös cselekedet. Jött minden magától, ahogy annak lennie kell.
Kétlem, hogy Kattel bármi rossz és kellemetlen lehetne. Ő még a legmélyebb szakadékban is irányt mutat. Szeretem.

Nem sokkal ébredés után, megkávéztunk majd Kat lopakodó üzemmódba hazatért.
Bár úgy hiszem az igazi otthon ott van, ahol én vagyok. Szóval itt.

...

– Csá haver! Eltudod ma vinni a nődet ruhát venni? A kurva nejem tönkretette az övét. – telefonálok Chrisnek, pedig tudtam, hogy nem fog elmenni vele, mert egész éjszaka dolgozott.

– Szeva Reece. Faszom se tudja. Nem hiszem. Nagyon fáradt vagyok. Nem lenne gond, ha elmennél vele? Legalább biztosítani tudod, hogy ne valami habos babos undormányt vegyen. – válaszolt Chris.

– Hát ha muszáj... – hazudtam neki, lassan szokásos módon.

– Örök hála. Csá. – már bontotta is a vonalat.
Bingó. Eltudtam játszani a hülyét neki, és elhitetni vele, hogy ez az egész számomra nyűg.
Pedig egyáltalán nem az.

Nagyon sok harcot vívtam a belső énemmel. Tudom, hogy Kat szereti Christ, mégha nem is szerelemből.
Nagyon fájó lesz végignéznem, ahogy az a nő, aki a világot jelenti nekem férjhez megy, de muszáj neki.
Chrisért.
Értem.
És azért, mert nem állhat meg az élete.
Linda továbbra sem akar elválni, sőt....tegnap engedték ki őt a pszichiátriáról. Elfogadható a külseje, mégha belülről halott is. Rohad az egész ember lénye.

Hiszem, hogy a sors egymásnak teremtett minket, és azt is, hogy megtaláljuk a közös utunkat. De ahhoz még minden jel szerint küzdenünk kell. Én nem állok a karma elé. Ha az kell, hogy összeházasodjanak, akkor legyen így. Teljesen mindegy, milyen gyűrűt húz fel, meg az is, hogy kinek mit mond.
Elvégre a szíve felett engem hord. És belül is.

Viszont ami számomra nagyon érdekes, az Chris viselkedése.

Egyrészt.
Az ember aki szerelmes, az nem alszik, nem eszik, nem iszik, amíg a választottjának az igényei nincsenek teljesítve. Én napokig képes lennék fent lenni vele, ha a segítséget kérne, vagy ha szüksége lenne egy támaszra.
És bármennyire a haverom, szájba tudnám vágni a lekezelő stílusért.

Másrészt.
Mi az, hogy undormányt? A nő, aki az oltár előtt megjelen előtted az azért áll ott, mert nemsokára fogalmat és ígéretet tesz neked. A jóban-rosszban-t.
Ha Kat egy krumpliszsákba díszelegne azon a napon, akkor is minden szempár őt figyelné.

Nekem ez az egész nem érthető. Mintha Chris nem is szerelemből menne férjhez. Oké, ő sem, de ezt Chris nem tudja.

...

Épp sétálok át Kathez, aki az első kopogás után már ki is nyitja az ajtót.
Chris a kanapén döglik félálomban. Mekkora idióta istenem. A kocsiban is aludhatott volna, amíg a menyasszonyát megvárja, hogy kiválassza arra a napra a ruháját, amikor egy életre hűséget fogad.
Elvileg.
Barom.

–Mehetünk? Rengeteg dolgom lenne. - közömbösködök vele.
– Neked is szia. Paraszt. – vág vissza Kat, amin egy aprót nevetek is, hiszen annyira abszurd, hogy így beszéljünk egymással.

– Csá Chris. Mennyi az állás? – nézek át Kat válla fölött, aki csak forgatja a szemét, mire megcsípem a mellbimbóját és tekerek rajta egyet észrevehetetlenül.
Szerencsére Kat csak a mellkasomig ér. Chris annyira nem figyel, hogy észre sem veszi, ami történik az orra előtt.