Talán együtt (Bucky Barnes ff) /Befejezett/

Új katona

Bucky szemszöge

Láttam és hallottam, ahogy a karom leesik a földre.

Ránéztem Ayo-ra. Ezt mégis hogyan?

Körbe ment a lakásban, de Zemó nem volt sehol. Mindannyiunkat hatástalanítottak.

Vivien a földön volt, nem mozdult. Sam éppen odament hozzá. Mondtam, hogy maradjon ki ebből.

- Meglépett - mondta a nő a többieknek.

Kiléptek az ajtón. Én felvettem a karom, tettem pár mozdulatot és odamentem Samhez és Vivienhez.

Sam rám nézett.

- Tudtad, hogy ilyet lehet? - kérdezte a karomra mutatva.

- Hogy van? - kérdeztem Vivienre utalva.

Nem tudtam, hogy ez lehetséges. Ezek szerint beleépítettek valamit. Nem bíztak bennem, amikor nekem adták.

- Jól van. Vérzik a feje. Valamivel leütötték.

John elindult kifelé.

- És Vivien? - kérdezte Lemar.

- Így már nincs hasznunkra - mutatott rá a lányra, aki még mindig nem tért magához.

Elmentek.

Vivient Sam próbálta meg felébreszteni. Meg is mozdult. Kezét a fejére tette ott ahol az ütés érte, majd a szemét is kinyitotta.

- Mi történt? - ült fel.

- Legyűrtek minket. Zemó megpattant, nem hiszem el - igaza volt Samnek. Észre se vettük.

- Láttam ahogy megindul az ajtó felé. Ő ütött le valamivel - mondta.

- Hogy mi? - kérdeztem.

Ekkor elmondta mi történt, amikor mi nem figyeltünk.

- Jobb lesz, ha mi is megyünk - szóltam.

Vivien felállt és kiléptünk a lakásból.

Az utcán sétáltunk, amikor Samet hívta a nővére.

Karli felhívta őket. Sam nagyon kiakadt. Kérte őket, hogy pakoljanak össze és menjenek egy biztonságos helyre.

- Karli találkozni akar. Megadott egy számot.

- Felhívod? - kérdezte Vivien. Láttam, hogy ő is aggódik. Ahogy tudtam sokat járt már Sam nővérénél.

- Írt egy üzenetet. Egyedül kell mennem.

- Veled megyünk - mondtam neki.

Vivien szemszöge

Elmentünk a táborba.

Hiába kérte Karli, hogy egyedül menjen Sam, Bucky nem hagyta. És én is egyetértettem vele.

Sam felvette a sólyom ruhát.

- Ez elég gáz - szólaltam meg út közben.

- Micsoda?

- Neked itt a szárnyad. Buckynak a karja. Én meg - mutattam magamra.

- Neked ott a nagy szád - válaszol vissza nekem.

Mindannyian mosolyogtunk.

- Az igaz, hogy ki tudom magam mindenhonnan dumálni, de nem biztos hogy ez elég.

- Most talán pont ez kell - mondta Bucky.

Beléptünk a táborba.

- Karli - kiabált Sam.