Több a sokknál (Max Verstappen)

7

Molly

Max Közelsége olyannyira megnyugtatott, hogy elaludtam a vállának dőlve, végül pedig az ágyamba keltem fel. Valamikor behozott úgy, hogy fel sem ébredtem.

Éjjel kettőt mutatott az óra, én pedig kimászva az ágyból Bambi szobája felé vettem az irányt, csak hogy a kiságy üres volt. Hirtelen dobogni kezdett a szívem és kapkodni kezdtem a fejem, hogy hol lehet a baba, majd szobáról szobára kezdtem el járni. Egy szoba maradt, Max szobája, ahova még nem néztem be. Aznap, amikor ideköltöztünk kihangsúlyozta, hogy sose menjek be abba a szobába és nekem nincs ott keresni valóm, de mi van akkor, ha nincs ott se a gyerek és valaki ellopta?

Elszámoltam magamban ötig, majd nagy levegőt vettem és halkan benyitottam. Meglepetésemre Max hasán feküdt a kicsi és békésen szunyókált, akárcsak a holland. Oda lépkedtem lábujjhegyen, hogy ne keltsem fel egyiket sem, majd óvatosan elemeltem Max hasáról a babát.

Még egy pár másodpercig legeltettem a szemeimet a szexi testén, amit még sosem láttam ilyen közelről. Szerettem volna hozzá nyúlni, megérinteni és hogy őszinte legyek, a fantáziámat is beindította. Annyira elbambultam, hogy fel sem tűnt, ahogy engem bámul, ahogy én bámulom őt.

-Jaj bocsi.- Ugrottam egyet és gondoltam itt az ideje lelépni, úgyhogy elkezdtem settenkedni az ágy mellett.

-Feküdj le.- Szólt utánam.

-Megyek már, megyek.- Már épp kezdtem volna felháborodni, hogy még félálomba is parancsolgat, amikor újra megszólalt.

-Úgy értem ide. Feküdjetek le a babával, mellém.

Megtorpantam és hatalmasra nyílt a szemem. Egy ágyba? A múltkor még egy szobába sem akart velem lenni, most meg feküdjek be mellé. A hatalmas ágy felé fordultam, majd suttogva annyi kérdeztem tőle, hogy "Mi van?".

-Gyere már, aludjunk. Nemsokára szól az ébresztő.-Oldalára fordult, az ágy közepén pedig ott volt már a babafészek.

Nem kellett sokáig könyörögni, talán a sokk miatt nem gondolkoztam tovább, csak oda sétáltam és lefeküdtem az ágyra, a babát pedig a fészekbe raktam. Az egész szobának Max illata volt, na de az ágynak? Nem is gondoltam, hogy ennyire jó illata lehet ennek a srácnak és valamiért eszembe sem jutott, hogy szagolgassam.

Innentől kezdve nagyon nehezen nyomta le az álom a szemem, így csak a két mellettem hortyogó tüneményt néztem felváltva. Odáig jutottunk, hogy Bambi már csak egyszer kel fel éjszaka, mégpedig éjfélkor és reggeli 6-7-ig simán elalszik.

Talán 5 óra fele aludhattam el, de azonnal kinyílt a szemem, amikor háromnegyed 6-kor nyöszörgést hallottam. Felkaptam a babát és azonnal kisiettem, hogy Max tudjon még aludni.

Odakészítettem a babaringatót a középen található konyhapultra, majd miután megetettem és visszaaludt elkezdtem reggelit csinálni. Nem vittem túlzásba, csak a szokásos angol reggelit készítettem, és miközben tálaltam hallottam a csupasz talpak csattogását Max szobája felől.

Meglepődve kukkantott ki a fal mögül én pedig felnevettem a látványon.

-Te mióta tudsz ennyi mindent főzni?-Sétált oda a bárszékhez, majd leült rá és közelebb húzta magához a ringatót.

-Mindig is tudtam, nyomikám...- Keresztbe tettem a kezem és úgy figyeltem.-Korán reggel kötekedsz?

-Nem, bocsánat. Befejeztem te kukkoló.-Mondta nevetve.

-Nem vagyok kukkoló.

-Dehogy nem. Éjjel elcseppent a nyálad rám, mikor levetted rólam a kicsit.

És igaza van. Komolyan megborzongott a testem a látványtól és sajnos nem a rossz értelemben, hanem mert nagyon is tetszett amit láttam.

-Fogd be, sosem kellenél. Nem vagyunk egy szinten.

-Ha-ha, n az egyszer biztos.

Mindketten megettük a reggelit, majd Max el is indult a két napos útjára Angliába, hiszen a kocsin teszteltek valamit és tesztvezetést kellett utána csinálnia.

Az időjárás eső volt, amit természetesen a baba is megérzett, így nyűgös volt de hála istennek este aludt, így én is kitudtam pihenni magam.

-Megjöttem.-Hallottam meg a bejárati ajtó felől a rekedtes férfi hangot, ami már-már hiányzott is, majd megjelent a hang mellé Max is.

-Milyen volt?- Kérdeztem mosolyogva, majd a kezébe adtam a babát.

-Jó, csak kicsit furcsa volt egyedül. Hiányozta...k a babás pillanatok.

Egy pillanatra megütötte a fülem a kis szünet és jól esett volna, ha azt mondja, hogy hiányoztunk neki, de nem élem bele semmibe magam.

-Veletek minden oksi volt?-Bólintottam, aztán visszaültem a kanapéra.- Ma lesz egy csapatépítő, szóval nem tudom mikor érek haza. Megpróbálok halk lenni.

Erre is  bólintottam egyet, majd a mosoly az arcomra fagyott, amint rájöttem, hogy nem ágyaztam be az ágyat. Az ő ágyát, ugyanis a kicsivel ott aludtunk a múlt éjszaka.

Csak magamba imádkoztam, hogy ne tűnjön fel neki ez a számomra apró dolog, de lehet, hogy neki túl sok lenne. Pedig a kicsit is megnyugtatta Max párnán hagyott illata, szóval mindkettőnknek jó volt.

Megfürdött és azzal a kurva parfümmel befújva magát végig sétált a lakás minden egyes részén, én meg úgy éreztem, hogy még jobban belém mászik ez az illat. Akaratlanul is, ha valakinek ilyen parfümje lesz, Max fog eszembe jutni róla.

-Na én elmentem.- Úgy sétálgatott előttem, mintha mondani akart volna valamit de végül nem szólt semmit.

-Érezd jól magad.- Mosolyogtam rá.- De Max! Ha nőt hozol haza, akkor kussba legyetek mert mindkettőtöket kiváglak az ablakon!

-Nyugi, amíg ti itt vagytok nem hozok haza senkit.- Kacsintott rám, majd becsukta maga mögött az ajtót.

Amúgy is, mit érdekel engem, hogy kivel mit csinál? Hidegen hagy... Na jó, igazából megőrülnék, ha valakit hazahozna, szerintem kitépném a hajamat a féltékenységtől. Az a helyzet, hogy amióta összeköltöztünk teljesen felborult minden eddig meghozott döntésem.

Most már egyáltalán nem gondolom, hogy elviselhetetlen és azt sem, hogy ki nem állhatom. Sőt, kifejezetten jól érzem magam vele és egyre jobban vonzódom hozzá.

Egy üveg borral és egy borospohárral a kezemben feküdtem el a kanapén és a Discovery ID-re kapcsoltam, a babafigyelőt pedig oda raktam az asztalra, hogy lássam, ha felébred a kicsi.