Több a sokknál (Max Verstappen)

26

Molly

-Dada.- Hallottam meg Bella szájából a szót.

Ledermedtem, ugyanakkor egyszerre örültem és ijedtem meg. Max tényleg sajátjaként szereti Bellát, ugyanakkor mindketten tudjuk, hogy ez a szó Pierret illette volna meg. Visszaraktam a játszószőnyegre, majd a telefonomért nyúltam, és azonnal Maxet kezdtem hívni.

-Szia Mo..-Szinte érződött a hangján, hogy mosolyogva szólt bele a telefonba.

-Szia kicsi! Mikor végzel az edzéssel?-A kérdést a mondatába vágva tettem fel, mire azonnal meg is érkezett rá a válasz a vonal másik végéről.

-Nagyjából fél óra, és utána szabad vagyok. Elmenjünk ebédelni?-A telefonom rezegni kezdett, majd amikor ránéztem a képernyőre megláttam, hogy Max a hívás mellett benyomta a videó lehetőséget is.

Megnyomta a zöld gombot, majd a vonal másik oldalán egy izzadt, kócos hajú, póló nélküli, szexi Max jelent meg előttem. Nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire szeretem ezt a látványt.

-Szia szexi.- Mosolyogva szóltam hozzá, miközben figyeltem a félig kilátszódó mellkasát.

-Mondd csak Molly, ugye nincs baj?-De, az hogy jelen pillanatban nem vagy itt.- csak azért kérdezem, mert attól függetlenül, hogy látom az arcodon, hogy elpirultál és azt a fejet vágod, amit mindig szoktál amikor meglátsz ruha nélkül, azt is látom hogy kívül a kétségbeesés az arcodra.

Szerettem volna neki azonnal elmondani, hogy mi történt az elmúlt 10 percben, és biztosítani arról, hogy ez nem egy véletlen, ugyanis kétszer is megtörtént. Ugyanakkor visszafogtam magam és inkább nem mondtam semmit, összeszorítottam a fogaimat, hiszen azt akartam, hogy ezt ne tőlem tudja meg, hanem a saját fülével hallja.

-Persze, nincs semmi baj.- Nem tudok hazudni, ez egyértelmű, hiszen ő is csak mosolyogva megrázta a fejét és elengedte a témát.- nincsen semmi baj de valamiről beszélnünk kell ami nem telefon téma. Ennyi, kérlek ne is faggatózz tovább...

Bólintott, majd pár mondat után leraktuk a telefont és újra Bellára irányítottam a figyelmem.
Még a mosdóba sem tudok mostanában egyedül elmenni, hiszen így, hogy már mászik, folyamatosan utánam jön. Még csak pár hete volt egy éves, de az idő szinte szárnyal.

A mosdó felé igyekeztem, mert úgy gondoltam, hogy ameddig Bella eljátszik a szőnyegen, addig én rendet rakok a rendetlen szekrényekben.

Minden törölközőt, ami csak be volt gyűrve, azt egyesével behajtottam a helyére, a smink ecseteket átmostam és a sminkekkel együtt berendszereztem a helyükre. Ugyan így tettem a mosáshoz való mosószerekkel, és miután azzal is végeztem és jött a következő fiók, nekiálltam a benne lévő betéteket, tamponokat is elrendezni.

Talán eltartott vagy 2-3 percig is, mire leesett a tantusz, hogy mennyire nincs rendben semmi. Azok a dolgok, amik épp a kezemben voltak, 5 hete álltak a fiókban anélkül, hogy hozzájuk nyúltam volna.

-Öt hét... Biztos ez? Öt hét?

A hangos beszélgetéseknek köszönhetően, ami saját magammal zajlott, kicsalogattam Bellát magamhoz, így a legérdekesebb tárgy, amit talált a földön, az a leesett törölközők és a fürdőbombák voltak. Nekem viszont egy dolog járt a fejemben, hogy kerítenem kell egy terhességi tesztet, most és azonnal.

Amikor Maxel hivatalosan egy pár lettünk a nőgyógyászommal konzultálva olyan fogamzásgátlót kaptam, amit fél évente adnak be a karomba injekció formájában. Mivel mondták, hogy semmilyen védekezés nem tuti biztos, így még aznap vettem egy terhességi tesztet, de az istenért sem jutott eszembe, hogy hova tehettem. 

A maradék polcot és fiókot is átnéztem, így a fürdőszoba kizárva, ott biztosan nem lesz terhességi teszt. A szobába igyekeztem és a táskáim felé vettem az irányt, majd miután megtaláltam, amit kerestem, az is beigazolódott, hogy benne hagytam a teszteket.

Kettő figyelt rám vissza, Így az egyiket kiemeltem, a másikat otthagytam, a táskát pedig vissza helyeztem oda, ahonnan elvettem. Azonnal a mosdóba szaladtam és megcsináltam a tesztet, amit egyből visszadugtam a dobozába és a konyhába siettem, hogy igyak egy pohár hideg vizet.

Na, hogy mit fogok csinálni, ha a teszt pozitív lesz, azt nem tudom. Vajon Max örülne neki? Ha abból indulok ki, hogy mennyire szereti Bellát, akkor a válaszom igen, biztosan nagyon örülne neki. Kicsit érdekes és fura hogy semmilyen rosszullétem nem volt eddig, nem vagyok kívánós, nem vagyok fáradt, tehát a terhességnek egyik tünetet sem észleltem azon kívül, hogy nem jött meg a mestruáciom.

-Megjöttem!- Hallottam meg Max hangját az ajtócsapódás után, majd remegő kézzel bevágtam a dobozban lévő tesztet a törölközők mögé.

-Sziaaa.- Bellával a kezemben kisétáltam hozzá, majd át is vette a kezébe.- Bambi már nagyon hiányolt.

Ezernyi puszit nyomott Bella arcára és hajára, majd egyből le is dőlt vele a kanapéra. A kislány kuncogva bújt Maxhez, és a kezében lévő kis plüss állatát szorongatta.

-Képzeld, azt hiszem eltudunk menni Bora-Borára.

-Nem mondod? Ez nagyon király. Nem hittem, hogy ebben az évben összejön.- Terveztük már egy ideje ezt a kiruccanást, de oda az ember nem 2-3 napra megy, így kellett találnunk egy olyan időszakot, akikor egyikünknek sem szól közbe a munka. Úgy látszik, ezt isten is így akarta.

-Elmegyek pisilni, sietek.- Odahajoltam hozzá és egy csókot nyomtam a szájára, majd igyekeztem a mosdóba, hogy minél hamarabb megnézhessem a tesztet.

Pozitív.

A kulcsot a zárban elfordítottam, a kád szélére ültem, majd gondolkodva néztem magam elé. Az élet mindig kiszámíthatatlan, és már meg sem lepődök egy ilyen váratlan történés kapcsán. Nem kérdés, hogy örülök-e a babának, de vajon Max is örülni fog?