Több a sokknál (Max Verstappen)

16

Molly

Mégis mióta lett gond, hogy együtt alszunk? Nem is értem, pedig attól függetlenül, hogy nem szóltam még igenis fent voltam, amikor a múltkor úgy aludtunk el, hogy összekulcsolta a kezünket. Van egy olyan érzésem, hogy ennek az egész hülye viselkedésnek köze van Kelly-hez.

De akkor mi értelme volt ennek a csóknak? És miért teszünk úgy, mintha meg sem történt volna?

A hétvége további részét csak úgy túléltük, a futam után egyből haza utaztunk, ezután pedig a napjaink a szokásos módon teltek.

-Megyek edzeni.

-Megyek veled.-Szóltam utána egyből.

Bella babaúszásra ment két órán keresztül, mi pedig addig elugrottunk edzeni.

Valahogy mindig úgy helyezkedtünk, hogy lássuk egymást. El sem tudta volna takarni, amikor nézegetett a tükörből, a nemtetszése pedig egyenesen ordított, amikor egy-egy férfi elsétált mellettem és összemosolyogtam valamelyikükkel.

Nem sok időbe telt, míg feltűnt, hogy az a picsa Kelly újra körülötte legyeskedik. Max figyelmét teljesen elvonta rólam, illetve helyesbítek, inkább csak kitakart a szemei elől, ugyanis pont kettőnk közé állt be.

Mindig egyre közelebbi gépre mentem, hogy halljam, mi az amiről ennyit tudnak beszélni.
Váratlanul felléptem a mellettük lévő lépcsős gépre és ott hallgatóztam tovább.

-Naaa menjünk el ebédelni. Az a csaj biztos vigyáz a gyerekre, az enyém sincs most nálam.

Hányadék. "Az a csaj" most megölne.

-Bocsi, de programja van és nem tud rá vigyázni, velem kell, hogy legyen.-Válaszolta neki Max. Aha, szóval kibújna a randi alól...

-Nem baj, hozd őt is, elleszünk. Vagy majd az én dadusom vigyáz rá.

Persze, biztos hagynám, hogy egy idegen dadus vigyázzon rá.

Egyszer kétszer felhorkantottam, de épp csak annyira halkan, hogy ők ne hallják meg.

-Kelly, most nem jó, majd máskor bepótoljuk.

-Bocsika, nem akarok zavarni.- Léptem oda melléjük.- Lemondták a programom, úgyhogy egészen nyugodtan elmehetsz, majd én elleszek Bambival.

-Hát ez nagyszerű!- Kelly tapsikolni kezdett a kezével, nekem pedig akaratom ellenére is felszaladt a szám jobb sarka, de nem éppen a mosolyom miatt.

-Hát ez tényleg nagyszerű.- Folytatta Max, miközben felém fordult de egy percig sem akarta elrejteni a nemtetszését. Szemével leginkább megölt volna, míg én csak bájosan mosolyogtam rá.

-Menj Maxie, érezd jól magad.- Rákacsintottam, majd Kelly-re néztem.- Ne hagyd, hogy a Buddha étterembe vigyen, minden csajt oda visz. Ja és Maxie, hazafelé ugorj be kérlek a Abby-hez, megvarrta a fekete hálóingem, tudod azt a csipkéset, ami a múltkor szétszakadt. Sziasztooook.

A féltékenység csak úgy áradt belőlem, még a hülye is észrevette volna, hogy direkt mondtam és hordtam össze mindenféle sületlenséget, azonban egyértelműen látszott, hogy elértem a célom. Kelly vörösödő fejjel állt Max mellett és őt nézte, míg Max szemei végig rajtam maradtak.

Bella nagyon élvezte a vízben töltött perceket, de ez minden alkalommal így van. Útközben bevásároltunk, sétáltunk és betértünk a lakástól nem messze található játszóra is.

Ugyan nem sok mindent tud még csinálni a pici, hiszen túlságosan is baba még ezekhez a játékokhoz, azonban mindig szoktam vele hintázni pár percet úgy, hogy az ölembe ültetem és ő ezt nagyon élvezi.

Már késő délután volt, mikor haza értünk, de Max még mindig nem volt otthon. Biztos voltam benne, hogy a hazaérkezése után hatalmasat fogunk veszekedni, de állok elébe, akkor legalább letisztázzuk, hogy mi is volt az a múltkori csók kettőnk között.

A vacsorával is kész lettem és épp a kádban fürdettem Bambit, amikor hallottam, ahogy az ajtó csapódik, ő pedig besétált a lakásba. A kulcs csak úgy csengett, ahogy hozzácsapódott az asztalhoz, majd szünet következett és hallottam, ahogy közeledik felénk.

-Sziasztok csajok. Milyen volt a délután?

Semmi menj az anyádba Molly. Jól kezdődik.

-Minden jó, vacsora kész, ha akarnál enni.-Megrázta a fejét, majd leült a kád szélének dőlve mellém.

-Azt hiszed nem vettem észre a kis aljas tervedet?

-Reméltem, hogy de.-Nem is olyan hülye..

-Kis szemét luvnya vagy. Elküldtél a sátánnal a pokolba és ezt sosem bocsájtom meg neked. Ki kell engesztelned!

Kicsit azért megkönnyebbült a szívem, amikor nevetve ejtette ki a száján az utolsó mondatát.

-Ó valóban? Kicsit sem érdekel.-Nevettem rá.- de tudod mit? Alszom ma én a kanapén, kiengesztelésképp.

-Jajajaa, tudom. Szép kis kiengesztelés de én másra gondoltam.

-Kelly-vel teljesen összeilletek. Két önző ember, akik megtalálják a másikban önmagukat.

-Bocs, de nem vagyok önző...-Egyből védekezni kezdett.

-Ja, persze. El is felejtettem, önfeláldozó szent Max.-Poénkodtam vele, miközben segített megtörölni Bellát.

-Ezt még visszakapod, ugye tudod?- Fejével bólogatott, míg a száját szorosan összeszorította.

-Nem bánom, de a nőd hagyja ki a szerelmi életetekből Bellust. Legalábbis ne szervezkedjen, hogy a saját dadusa majd vigyáz rá. Inkább lemondom én a programomat.

-Nem olyan rossz ember, ne utáld. Egyébként te meg azzal a fotós sráccal vagy, nem mindegy?-Vágott egyből vissza.

Sóhajtottam egyet, majd magára hagytam és elvonultam a pici szobájába, hogy előkészítsen az alváshoz. Kis testét megmasszíroztam a babaolajos kezemmel, majd a pizsamát ráadtam és a kis kezei közé raktam a cumisüveget, amit vígan szívni kezdett.

Max vigyázott rá, amíg én is megfürödtem, utána pedig ő foglalta be a fürdőszobát.

Már bőven aludt a kezemben a baba, amikor a szobámba sétáltam és a babafészekbe helyeztem, ami az ágyamon volt található és miután szuszogott tovább kényelmesen, én is bemásztam a takaró alá. Kis idő múlva a sötétben nyílt az ajtó és Max próbált meg beosonni.

-A-a-aaaaaa... Húzás kifele!-Kiáltottam rá.

-Légyszi Molly! Csak ma, nincs kedvem egyedül aludni.

-Nem! Nem vagyok kedv kérdése, rohadtul unalmas, hogy ha van kedved hozzá, akkor jó vagyok, ha pedig nincs, akkor neked mindegy.

Mintha meg sem hallotta volna amit mondtam, befeküdt az üres részre, Bellát simogatni kezdte. Magamnak azt hazudtam, hogy túl fáradt voltam veszekedni vele, pedig csupán csak örültem, hogy újra a közelemben van és mellettem szuszog, miközben édesen alszik.