-Tulajdonképpen akkor nem is vagytok együtt, csak a kisbaba miatt együtt éltek? Mesélt már Charles valamit erről, de nem voltam annyira képben vele, így nem teljesen ragadt meg.
Desiree egy percig sem nézett rám elítélően vagy megvetéssel, inkább az együttérzés sugárzott belőle.
-Gondolom, hogy nagyon rossz lehet, bár azért azt szeretném elmondani, hogy a képek és videók alapján az ember azt gondolná, hogy tényleg egy párt alkottok. Nem is tudom... Mintha saját szemmel látnám a szikrát köztetek, aztán kitudja... Lehet rossz a szemem ezekhez a dolgokhoz.
Nem... Talán pont, hogy nagyon is jó a szeme hozzá. Részemről nem kevés szikra van, ha Maxre gondolok, vagy csak mellettem áll és egy légtérben kell lennem vele, bár ezt próbálom mindig elnyomni magamban és úgy tenni, mintha semmi ilyenről nem lenne szó. Az már más kérdés, hogy ezt meddig sikerül takargatni, főleg ha már mások is észreveszik.
-Egyébként nem rossz annyira. Néha egy-egy rossz pillanatában összeszólalkozunk, vagy megbánt, de tudom, hogy elég forrófejű és többnyire ezeket nem gondolja komolyan.
Desiree egy mindent értő mosolyt villantott felém, amire én csak szégyenlősen megráztam a fejem és elnéztem a másik irányba. Bella a babakocsiban feküdt és éppen az igazak álmát aludta, mi pedig kiültünk a teraszra és onnan néztük a versenyt.
-Ti viszont... Nagyon cukik vagytok. Titeket szerintem isten is egymásnak teremtett.
-Nagy szerencsém van vele, az biztos. Sok mindent megéltünk együtt és mindig arra jövök rá, hogy az egyetlen igaz ember, akinek tényleg minden elmondhatok tabu nélkül és aki sosem ítél el.
Max 4. helyről indult a rajtnál, időközben pedig sikerült feltornáznia magát a második helyre, viszont Charles a verseny háromnegyedében sokmásodperces előnyben volt és vezette a futamot, így elég nehéznek bizonyult az, hogy Max átvegye tőle az első helyet. Nekem így is tökéletes lett volna a befejezés, de tudtam, hogy Max nem elégszik meg a második hellyel.
Végül talán az égiek meghallották a kocsiban ülő férfi elmorzsolt imáit, az egyik körben az előzésnél Charles kocsija megcsúszott és bár vissza tudta hozni a pályára baleset és sárga zászló nélkül, mégis sikerült Max-nek megelőznie.
-Tudod mit gondolok? Szerintem Max odavan érted.-Kacsintott rám Desiree.
-Szerintem meg dilis vagy.- Nevettem rá, aztán egyszer csak felsírt Bella, úgyhogy kiemeltem a kocsiból és az ölemből nézelődött a további körök alatt.
Amikor Max átment a rajtkockákon és őt követte Charles, egyszerre pattantunk fel a lánnyal és öleltük meg egymást. Kis idő múlva ő elköszönt és lement, hogy gratuláljon Charlesnak, én pedig csak néztem a kivetítőt. Ha Bellus nem lenne a kezemben és épp lenne kire bíznom, biztosan én is lementem volna gratulálni, de így csak fentről figyeltem a hollandot.
A pódiumról pont látni lehetett az emeletes erkélyt, ahol mi voltunk, így amikor a himnusz szólt Max végig felénk nézett, a végén pedig felénk integetett.
-Ügyes voltál.-Mondtam Maxre nézve, majd odaadtam a kezébe a babát.
-Megígértem, emlékszel?-Mondta, majd rám kacsintott.- Mindig tartom a szavamat, meg persze ennek a kis baracknak sem szerettem volna csalódást okozni
A szállodába már csak a cuccaink miatt ugrottunk el, hiszen a gép már várt ránk, hogy indulhassunk vissza Monacoba. Bella még pici, így nem sok gond van vele az ilyen utazások során. Egy kicsit nyűgösebb az időeltolódás miatt, de talán kijelenthetem, hogy az ő szervezete még így is jobban bírja, mint a miénk.
-Jó, hogy így eljöttök velem. Sokkal jobb veletek lenni egy győzelem után, mint egy bárban leinni magam a sárgaföldig.
-De csak azért, mert azon az időszakon már túl vagy.-Nevettem fel, majd mindent tudóan ránéztem.-De igen, örülök, hogy a baba ennyire részese az életednek és majd ezekről mind mesélhetsz neki, ha nagyobb lesz.
-Szerinted, ha akkor az étteremben, amikor elhívtalak randizni...- Láttam rajta, hogy nem tudja hogyan is kéne kifejeznie magát, de végül folytatta.-Te nem szoktál gondolkozni rajta, hogy ha akkor nem jön oda az a lány, akkor hogy alakult volna a kapcsolatunk?
-De, néha eszembe jut...-Piszkálni kezdtem a körmöm, aztán úgy döntöttem, hogy inkább őszinte leszek vele, nincs értelme hazudnom neki.- De így visszagondolva akkor még annyira fejeben volt a hírnév és, hogy mindent szabad neked, hogy biztos vagyok benne, hogy az a valami köztünk akkor, nem tartott volna sokáig.
Nagyokat bólogatott és valószínű, hogy nem tetszett neki, hogy így gondolom, még sem mondott rá semmit. Nem akartam megbántani, nem akartam fájdalmat okozni, mégis úgy éreztem, hogy nem erre a válaszra számított.
-De nagyon örülök, hogy tisztázódott a kapcsolat köztünk és normálisan tudunk viselkedni egymással.
-Igen én is.-Egy nagy puszit nyomott bambi homlokára, majd a kezembe adta, ő pedig elment a hátul található kanapé szerűségre és lefeküdt rá.-Alszom egy kicsit, alig látok.
Szótlanul bólintottam, majd az ablakon figyeltem ki, miközben elmerültem a gondolataimban. Lehet, hogy elkéne mondanom neki, hogy ez részemről jóval több, mint egy sima barátság, vagy az, hogy Bambi összeköt minket. Részemről ez kezd átalakulni valami egészen mássá, érzelmeket táplálok iránta és nem biztos, hogy ez egy jó dolog. Viszont nem akarok plusz támadási felületet adni, vagy azt, hogy kiderüljön csak én láttam többet ebbe az egészbe, így inkább úgy teszek, mintha az ég világon minden rendben lenne és nem lenne miért aggódnom.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
