Segíts kérlek

~44.~

3 nap telt el azóta, hogy Crosséknál jártunk. Természetesen telefonon tartottuk velük a kapcsolatot, ugyanis Alex ügyvéd szóval tud segíteni a szüleim válásában. Ma kerül rá a sor hogy anya elmondja apának a válást és hogy költözünk. Persze azt nem fogja megtudni hogy hova.

A kicsiket beküldtük a szobába, nem kell hogy ezt végighallgassák. Én anyával vagyok a nappaliba és várjuk hogy apa megérkezzen.
Hallottuk a bejárati ajtó csukódását úgyhogy már mentünk is a konyha felé.

-szia apa-

-sziasztok, minden oké?- nem tudom megállapítani hogy most részeg e vagy sem de inkább hajlok az igen felé.

-beszélnünk kell- vette át a szót édesanyám.

-mmhmm és miről?- apa kinyitotta a hűtőt és már a kezébe is volt a sör. Leült az asztalhoz és várta hogy beszéljünk.

-el akarok válni, Rick.- aha egyből a közepébe, oké.

-hmm el akarsz válni mi? Hh..- apám hatalmas lendülettel állt fel, a szék amin ült egyből hátracsapódott. Már indult anyám felé de én elé álltam.

-hozzá ne merészelj érni. Teljes szívemből gyűlöllek. Itt vannak a papírok, írd alá. Jobb lesz mindenkinek.- apám arcán megdöbbenést láttam, de olyan részeg volt hogy nem tudott volna reagálni.
Lenézett az asztalon lévő papírokra és így szólt.

-drágám ezek azok a papírok ugye? Áh már vártam hol kell aláírnom?- értetlenül néztünk egymásra anyával? Mi a fene történik?

-öhm igen, azok. Itt írd alá.-apám kissé dülöngélve nehézkesen írta alá a papírt. Na erre tuti nem fog emlékezni.

-már vártam végre ez is megvan. Én megyek ledőlök.- anyával bólintottunk és megvártuk míg apa elmegy.

-oké ez fura volt, lehetséges hogy valaki ennyire részeg legyen?-

-volt már ilyen.- anya fájdalmasan mosolygott és lefolyt egy könnycsepp az arcán.

-mostmár minden rendben lesz.- átöleltem anyát, ő pedig Teljesen elsírta magát.

-majd akkor lesz minden rendben ha te is rendben leszel.- csak ennyit suttogott a fülembe. És még nem is tudja hogy le fogok lépni úgy kb 5 nap múlva.

Anyáékkal már ebben a három napban elkezdtük összepakolni a cuccainkat. Tudjátok mi a röhej? Amióta itt vagyok nem láttam apámat józanul. Szerintem az sem tűnt fel neki hogy itt vagyok. Ezáltal az sem hogy pakoljuk a cuccokat.

Egész nap pakoltuk a kocsiba a cuccainkat, nyilván nekem volt a legkevesebb. Miután minden megvolt anya egy borítékot és a jegygyűrűjét odatette a konyhapultra.

-mi van a borítékba?-

-egy búcsúzó üzenet ahol leírok neki mindent mert erre úgysem fog emlékezni.- bólintottam és elindultunk az autóhoz.

Gyorsan meg is érkeztünk, a kapu automatikusan kinyílt miután anya belenézett a kamerába. Beálltunk az udvarra és még meg sem álltunk már láttuk kiszaladni a 3 kicsit mögöttük az apjukkal. Tristan és Ella egyből kipattantak és szoros ölelésbe vonták Corát és Hannaht. Én is kiszálltam és nagy meglepetésemre Jace szaladt felém.

-ZAAACK- vigyorogva szaladt felém, én lehajoltam és amint kellő közel ért felkaptam és megpörgettem. Nagyon tetszett neki, végig nevetett. Miután 2x megpördültem vele nem tettem le hanem az ölemben tartottam.

-szia kisöreg, na miaz hiányoztam?- kérdeztem nevetve és összeborzoltam a szőkeség haját.

Felkuncogott és megszólalt. -alig vártuk hogy gyertek, segíthetek neked kipakolni?-