Madárka ~《18+》~

Apróságom🌹♥️🥰

Grace

Szépen fejlődik a kis kicsikém. Már a pocakom is egyre jobban látszik. Jövő héten ki derül, hogy kislány lesz vagy kisfiú. Szegény Kayden-nek még most se árultam el. Bár szerintem már el késtem vele. Már lehet hogy sejt valamit. Épp az orvos megy el tőlem. Nagyon Boldog vagyok. Szépen fejlődik.

És már járni is elég jól tudok. Néha még meg imbolyog a járásom. De már megy. Kayden hűségesen segít benne. Nagy erőt ad hozzá. Sok erőt ad hogy ki tartsak. Nem hiába vagyunk egymás mellett. Minket egymásnak szánt a sors. De el gondolkodtam egy dolgon. Hogy vajon találkoztunk volna egyszer, ha nem szolga lettem volna. Hanem átlagos életem lett volna. Mint más hasonló lányoknak. Vagy akkor semmi esélyem nem lett volna rá. Úgy döntök kíváncsiságból rá is kérdezek. Felé fordulok.

- Kérdezhetek valamit drágám?- kérdezem tőle érdeklődve. Mire mosolyog egyet rám. És meg cirógatja az arcom.

- Hát persze belleza. Amit csak szeretnél. De utána nekem is lesz egy kérdésem feléd. - mondja magabiztosan. S huncutul elmosolyodik. Kuncogok egyet. És lehajtott fejjel bazsalygok egyet.

- Szerinted lett volna esélyünk találkozni? Ha nem szolgáló ként ismersz meg. Hanem tegyük fel. Normális életem lett volna. Vagy semmi esély nem lett volna rá, mi találkozzunk? - kérdezem kíváncsi hangon. S teljesen bele merülök a gondolataimba. El mosolyodik. És ő is el gondolkodik rajta.

- Hát ez jó kérdés volt bebé. Igazából nem is tudom. De érdekes gondolat. Honnan jött ez neked tesoro?- kérdezi kíváncsi hangon. Mosolygok egyet és vállat vonok.

- Nem tudom. Csak bele gondoltam. Hogy akkor lett volna esélyünk találkozni? Ennyi az egész- mosolygom rá. Mire szélesen mosolyog egyet rám. S közelebb lép hozzám. A derekamra csúsztatja a kezét.

- Hát ha egy bálra el jöttél volna. És tegyük fel a lépcsőről bele estél volna az ölembe. Akkor lehet.- vigyorog rám . Kuncogok egyet és a két karom a vállára teszem. Közelebb húz magához.

- Most pedig én kérdezek valamit. És őszintén fogsz válaszolni nekem.- mondja magabiztosan. Sejtem mit akar. De kíváncsi vagyok.

- Rendben van drágám. Hallgatom.- mosolygok rá. Mire szélesen vigyorog egyet. S hirtelen fel húzza rajtam a felsőmet. És a kerekedő pocakomra pillant. Nyelek egy nagyot. Rám pillant és gyanakvóan mosolyog rám.

- Meddig akartad előlem rejtegetni? Azt hitted nem jövök rá bebé?- kérdezi gyanakvó és huncut mosoly keretében. Nyelek egyet. S sóhajtok egyet.

- Borzalmas vagy Kayden. Meg lepetés lett volna. De ha már tudod felesleges tagadom.- mondom sóhajtva. Hangosan kacag rajtam egyet. S homlokon csókol. Két keze közzé fogja az arcom úgy emeli fel a fejem.

- Akkor hallani akarom kincsem. - mondja magabiztosan és kacéran vigyorog rám. Bazsalyogva sütöm le a tekintetem.

- Miért mondjam, ha úgyis tudod?- kérdezem tőle kíváncsian. Közbe huncut mosollyal nézek rá. Széles vigyorra húzza száját és hozzám hajol.

- A te szádból szeretném hallani. Na mond bebé.- mondja kacéran. Mire zavarba jövök és mosolygok egyet.

- Rendbe van drágám. Állapotos vagyok. 16 hetes vagyok.- mosolygom, s teljesen el pirulok. Közbe lassan felhúzom a hasamon felsőmet. Kayden szélesen mosolyog egyet. És gyengéden a hasamra teszi a kezét. A szívem is össze szorul. Elérzékenyülök, ahogy gyengéden meg simogatja. De a mellkasára hajtom a homlokom. Szipogni kezdek. Mire magához ölel. Ismét két keze közzé fogja az arcom. Vidám és büszke mosoly húzódik a száján.

- Az én drágaságom babát vár tőlem. Istenem, el se hiszem. - mosolyog rám kedvesen. És szenvedélyes csókba von. Amitől mindenem meg borzong. Teljesen magához húz. Lassan eltávolodik tőlem. Én pedig szipogva szólalok meg.

- Akkor én mit mondjak drágám. Soha nem mertem még álmomban se gondolni erre. Hogy egy nap én boldog lehetek. Hogy egy nap minden meg változik. - szipogom . Mire fel emeli a fejem, s gyengéden le törli az arcomról.

- Drága szerelmem. Az én végzetem vagy. A szerelmem vagy, akiről semmiért se mondanék le. Az én aprócska kincsem hordod a szíved alatt. Hogy mennyire boldog vagyok. Életem szerelme állapotos tőlem. - suttogja, s boldog kacagás közepette ölel magához. Én is át ölelem. Szorosan bújok hozzá.

- Igen Drága hercegem. A te véred folyik az ereiben. Sose hittem volna. Hogy egy ilyen férfinek, én egy nap gyermeket adhatok. - mosolygom meg mindig szipogva. Szélesen mosolyog rám. S egy érzéki csókot lehel az ajkaimra.

- A világ legboldogabb férfiévá tettél életem. Ennél jobb dolgot egy férfi se kívánhat. Van egy lélegzet elállító menyasszonyom, aki az én gyerekem hordja a szíve alatt. - mondja csillogó szemekkel. Még nem láttam ilyennek az ő szemeit. Őszinte boldogság és szerelem árad belőle. Forró és lágy ez a tekintet. A lelkem leg mélye is bele remeg. Szélesen mosolygok rá.

- Hálás vagyok neked, minden egyes percért. Az álmom váltottad valóra. Boldog lehetek végre. És ezt csakis neked köszönhetem. - mosolygok boldogan rá. S ismét el sírok magam. Kedvesen mosolyog rám És szorosan ölel. Fel emeli két ujjával a fejem.

- Te vagy az életem. A szerelmem. Az egyetlen és a leg első. A gyermekem édes anyja. Minden tiszteletem és szerelmem a tied. Jobbat és többet nem is kívánhatok. - mondja őszinte mosoly keretében. Szélesen mosolygok rá. S hirtelen a nyakába ugrok. Kacag egyet és körbe forog velem. El távolodik tőlem. És érzékin egymás ajkaira tapadunk. Lágy még is szenvedélyes. Érzéki is és forró egyben. Lassan szét válnak az ajkaink. S a homlokom az övének nyomom.

- Szeretlek Kayden. Mindennél jobban. Új esélyem és életem. Neked hála, meg tudtam milyen szeretni. Hogy milyen boldognak lenni. És soha nem adnám fel semmiért. - mosolygok rá egyet. És hozzá bújok teljesen de hirtelen be húz a szobába és le ültet a kanapéra.

- Mutasd meg nekem életem. Látni akarom őt.- mondja lágy mosollyal a szája szélén. Bele remeg mindenem. Hátra dőlök a kanapén.

- Tessék drágám. Nézd meg akkor az apróságod. - mosolygok rá kedvesen. Mire meg csókolja a homlokom. Majd fel húzza a felsőmet. A kerekedő pocakomra néz. Lágyan mosolyog, s a hatalmas kezét finoman a hasamra teszi. A gyomrom is görcsbe rándul. Még a gondolatra is. Hogy az ő gyermekét hordom a szívem alatt. Hogy az ő vére folyik az ereiben. Ami egyre kézen foghatóbb. Rám pillant miközben gyengéden simogatja. Lágyan mosolygok rá egyet és a kezem az övére teszem. Arrébb csúsztatja a kezét rajta. Oda hajol és a hasam aljára ad egy puszit. A szívem össze szorul. Ekkor meg szólal. A pocakomhoz beszél. A kezem számhoz kapom. El érzékenyülök teljesen. Ekkor meg szólal.

- Szia kincsem. Én vagyok az, apuci. Üdvözöllek a családban kicsim. Alig várom már, hogy kezembe fogjalak. Nem számít hogy mi leszel. Az én apróságom vagy. Imádlak már most. Nem számít, hogy kislány vagy kisfiú vagy. De már most te vagy a mindenem . Ha látnád most a mami arcát. Hogy milyen vidám és boldog, hogy te odabent vagy. Drága kincsem. És csak tudd a te mamid a világ leg gyönyörűbb nője. - mosolyogja. Közbe rám pillant.. szipogok a Kezem alatt. A másik kezemmel meg simogatom Kayden arcát. Feljebb jön hozzám és érzékin az ajkaimra tapad. Remegő ajkakkal viszonzom. Mindenem át járja a boldogság. Életemben soha nem voltam még ennyire boldog. Mennyire örül neki. Drága istenem.