Pokoli kísértés

•MÁSODIK RÉSZ•

•Weston Miller•
- Milyen volt az első napod? - telepszik mellém Laura, és izgatottan várja, hogy mesélni kezdjek.

- Egész jó volt, bár a legtöbb idő a bemutatkozásra, meg ilyen baromságokra ment el. - forgatom meg a szemem. Az az igazság, hogy úgysem tudom mindenki nevét megjegyezni, és igazából nem is nagyon igyekszem.

- Miért lenne a bemutatkozás baromság? - értetlenkedik.

- Mert az. - fogom rövidre a választ. - El sem tudod képzelni milyen pletykás kiéhezett öreglányokkal kell dolgoznom. A tanáriban végig engem bámultak, az egyik meg is jegyezte, hogy beleharapna a seggembe. - idézem fel azt a beszélgetést amit jobb lett volna ha nem hallok. Bár jobban belegondolva ez csak dob az egómon.

- Ezt mondta neked az egyik munkatársad? - ráncolja össze a szemöldökét. Nem kifejezetten féltékeny, amit nagyra értékelek. Egyébként nincs is rá semmi oka. Nagyon szeretem őt, nemrég vettem feleségül, miért csalnám meg?

- Nem nekem. Egy másik öreglánynak. - nevetem el magam.

- Úgy néz ki öregszel. Minden nagymama megfordul utánad. - nagyon bírom benne, hogy ilyen laza. Viccnek fogja fel.

- Hé, nem csak a nagymamák. A diáklányok is megfordultak utánam. - húzom ki magam büszkén. Ez főleg növeli az egómat.

- Ez már érdekesebb. Igazából nem csodálkozom. Fiatal vagy és dögös, melyik tini lány ne bírná az ilyen pasikat? - pislog rám elismerően. - Azért vigyázz, a legtöbb gimnazista lány bármit megadna egy forró éjszakáért egy fiatal és szexi tanárral. És ezt elég egyértelműen éreztetni is tudják.

- Nyugi szívi, nekem van egy dögös kis nővérkém. - nyúlok a derekához és az ölembe húzom. - Akit sosem cserélnék le.

- Szerencséd. - nyom egy csókot a számra.

- Amúgy is, már most komoly tekintélyem van. - persze ez alól van egy kivétel.

- Tényleg? A diákok máris félnek tőled?

- A legtöbben. De azért van egy kivétel. - forgatom meg a szemem mikor eszembe jut Kendra. Az ő nevét megjegyeztem.

- Halljuk, ki az? - kíváncsiskodik.

- Kendra Hell. - ejtem ki hangosan a nevét. - Két ott dolgozó tanár lánya. Elkésett, és rohadtul tiszteletlen volt. - az a lány nagyon sokat képzel magáról.

- Ha két tanár lánya, akkor az mindent megmagyaráz. - én is pont erre gondoltam.

- Ja, és ma átmegyek a szüleihez. - közlöm vele a terveimet. - Segítenek a tantervben, meg ilyesmik.

- Ez kedves tőlük.

- Aha, az. - furcsa egy pár. Mindkettő karót nyelt.

A táskámba pakolom a szükséges dolgokat, és magamra kapva a kabátom adok még pár csókot a feleségemnek, majd beszállva a kocsimba indulok a még ismeretlen ház felé.

Nem semmi, jegyzem meg magamban. Két emeletes ház, és nem középkategóriás. Nem is luxus, de nem is átlagos. Helléknek jól megy. Hell. Egy kicsit olyan érzésem van mintha készülnék belépni a pokolba.

A csengőt megnyomva várom, hogy az ajtó kinyíljon, és arra számítok, hogy Pamela vagy Logan nyit ajtót, de helyette Kendra áll előttem meglehetősen hiányos öltözetben.

Egy szűk toppot visel amit már inkább melltartónak neveznék, hozzá pedig egy szűk rövidnadrágot. Akaratlanul is végigpillantok a testén, és akármennyire is nem akarom be kell ismernem, hogy kivételes szépség. Rideg, de mégis.. káprázatos.