Harminckettedik fejezet

484 32 0
                                    

A kórházban történtek nagyon lefárasztottak. Mind testileg, mint lelkileg. Pedig tudtam, hogy nekem aznap még fontos dolgom van. 

Miután Leila és Niall szétváltak, Harryvel besétáltunk hozzájuk.

- Lemaradtunk valamiről? - adtam az ártatlant a húgomnak.

- Jajj, Liliann, mint már mondtam, nekem nem tudsz hazudni, túl régóta ismerlek már ahhoz. 

- Jól van, akkor is, szeretném a te szádból hallani!

- Mit? Hogy ez a szőke végre észhez tért? Jajj, tudom már! Azt, hogy menyasszony lettem?

- Most miért kell így válaszolni? - sértődtem meg. - Én csak szerettem volna, ha normálisan elmondod, mi történt, de úgy tűnik, túl sokat kértem!

Elindultam a gyerekeimért, akik egymás mellett feküdtek, és aludtak. Beraktam őket a kocsiba, majd az ajtó felé indultam.

- Majd ha úgy érzed, hogy tudsz normálisan hozzám szólni, telefonálj! Niall, vigyázz rá! - hagytam ott őket.

Harry a folyóson ért utol. 

- Mégis mi bajod van?

- Nincs semmi bajom! Csak kicsit sok hangulatingadozása volt az elmúlt pár napban, és mindig rajtam csattant az ostor. Ennyire az elején én még totál önmagam voltam!

- Az lehet, de te is tudod, hogy minden terhesség más és más. Lehet, hogy a húgod másképp reagál a hormonokra vagy valami ilyesmi...

- Mindegy. Fáradt vagyok, hosszú napunk volt. Menjünk haza, fürdessük meg a piciket és menjünk el aludni. Mindjárt összeesek a fáradságtól. 

Csalódottan bólintott, de nem vitatkozott.

Otthon aztán megvártuk, míg a kicsik felébredtek. Megfürdettük, megetettük őket. A büfiztetés után egy picit hagytuk őket, hadd szórakozzanak, de utána Beraktuk őket a kiságyaikba.

- Szívem, elaltatod őket? Addig gyorsan lezuhanyzom... - adtam a fáradtat Harrynek.

- Persze, menj csak! Elleszünk mi itt addig!

Mivel éreztem, hogy Ad és Chris egy darabig nem fog elaludni, így volt egy kis időm a kivitelezésre. Előkerestem az egyik szexi szettem, majd a fürdőbe indultam. Lezuhanyoztam és hajat is mostam. Mindezt kevesebb, mint tíz perc alatt, ami nálam rekord. Magamra kaptam a szerelésem, és a hajam hagytam nedvesen a hátamra omlani. Mivel hallottam Harryt énekelni, így sejtettem, hogy még mindig  a babaszobában van. Visszamerészkedtem a hálóba, ahol gyertyákat gyújtottam. Elhelyezkedtem az ágyon, és vártam. 

Harry szemszöge

Lil valamiért folyton került. A keresztelő után azt hittem, hogy csak a húgával történtek miatt, de azóta rájöttem, valami más is volt a dologban. Elment fürdeni, és tényleg gyorsan végzett. Mikor hallottam, hogy kijön, még a gyerekekkel voltam, mert éppen csak elpilledtek. Énekeltem nekik, és vártam a hatást. Azzal ellentétben, amikor még az egyetlenem pocijában voltak, most valahogy megnyugtatja őket a hangom, és sokszor sikerül őket így elaltatni. Már eltelt bőven öt perc, és egyik bébim sem mocorgott. Mindegyiknek adtam egy puszit, bekapcsoltam a bébiőrt, és a háló felé indultam. Lelkiekben már felkészültem rá, hogy a párom már az igazak álmát alussza, de... Arra, ami fogadott, álmomban se számítottam. Nedves hajjal és egy szuper szexi fehérneműben ült az ágyon és várt. Rám várt. 

- Valamit ünneplünk? - kérdeztem.

- Hmm... nem is tudom. Talán?

- Kapok három percet? Én is lezuhanyzom.

Pofon a múltbólNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ