Pofon a múltból

XI. fejezet

Szóval... hazaengedtek. 

A skacok jöttek értem, és komolyan gondolták a beköltözős dolgot. Mindegyik hozta a kis cókmókját, és sorsot húzva döntöttek arról, ki hol alszik. Az úgy alakult, hogy Liam ment a kanapéra, Niall és Lou pedig a vendégszobába. És Harry.... hát ő hozzám cuccolt be.

Kisebb pánikrohamom lett, mikor megláttam, hogy a rend, ami a megérkezésünkkor volt, már a múlté. Mindenhol cuccok voltak, pasi cuccok. Nem kis melómba volt, hogy Travist rendre szoktassam, de négy srác két hét alatt reménytelen eset. Azért egy misét megért a dolog.

- Skacok! - üvöltöttem el magam, mire mindegyik fejvesztve rohant hozzám a konyhából.

- Lil, minden oké? Mi van, miért kiabáltál?

- Oké, üljetek re a kanapéra, beszélgessünk. - Istenem, ahogy egymásra néztek a színtiszta pánik látszott mindegyik arcán.

- Valami baj van?

- Igen, van. Mivel két nyomorúságos hétre beköltöztetek hozzám, az én szabályaim szerint lesztek, vagy mindenki mehet, amerre lát. Én meg megyek Anyához. Szóval, tudom, hogy kicsi a lakásom, de próbáljatok meg nem szétpakolni minden cuccot, amit hoztatok. A vendégszoba szekrényei elég kell, hogy legyen négyőtöknek, szóval oda pakoljatok. Lécci.

- Oké, de..

- Nincs de Harry! Vagy rendet tartotok magatok körül vagy repültök.

- Annie, voltál már nálunk..

- Liam, ha most azonnal nem álltok neki összerámolni, esküszöm, hívom a zsarukat, és bevitetlek titeket zaklatásért. Vagy valamit kitalálok. De akkor is az én lakásom, és én utálok mocsokban élni. Ezt a két hetet próbáljátok meg tiszta környezetben eltölteni, hátha megtetszik a dolog.

- Hallottátok a hölgyet! Pakolás! - adta ki a parancsot Niall. Nagy vonakodva, de eltűntek a hapsicuccok a szemem elől. Isten bizony, amíg itt vannak, be nem teszem a lábam a vendéghálóba!!!

- Amennyiben mindent elrendeztetek, választhattok.

- Miben? - Lou arca  totális ledöbbenés volt.

- Rendelünk minden este, és mindig más fizet vagy elvisz valamelyik hős lovag vásárolni, és é főzök.

Összenéztek, majd egyszerre kinyögték:

- Te főzöl.

- Rendben, akkor  kérek egy önként jelentkezőt, aki elvisz bevásárolni. 

Egy percnyi néma harc után végül Harry sóhajtott fel:

- Rendben, elviszlek. 

- Hálás köszönet! - villantottam rá egy ezer wattos mosolyt.

A bevásárlás... hogy is fogalmazzak... olyan volt, mintha totál egyedül mentem volna. Harry tolta a bevásárlókocsit, és ennyiben ki is merült a segítése. A kasszánál megelőzve ő fizetett, de ennyi volt. Hazaérve elpakoltam a kétnapinak szánt elemózsiát, de tudtam, holnap újra mehetünk. Négy srác, négy végeláthatatlan mélységű gyomor....

A vacsi finom lett, mindegyik degeszre zabálta a fejét. Épp elég volt a tripla adag spagettim. Épp.

- Skacok, még valamit meg kéne beszélni.. - vonakodva jöttek vissza az asztalhoz.

- Egy, ki mosogat, kettő, ki mikor mennyi időz kap a fürdőben, és harmadszor.  A hálóm tiltott terület, világos?

- Persze, de akkor... hogy vigyázok rád? - nézett rám Harry.