Reggel mikor kinyitottam a szemem egy gyönyörű kék szempár nézett rám.
-Jó reggelt.-suttogta lágy hangján,nekem pedig a szívem a torkomba ugrott a látványtól. Niki mellettem feküdt a pólómban,egy bugyiban,kócosan. Ah elmondani sem tudom milyen érzés fogott el. A pillangók a gyomromban olyan vad csatába kezdtek,hogy félő volt nem e halnak bele.
-Jó reggelt.-suttogtam félénken,mire közelebb csúszott hozzám és hosszasan megcsókolt.
-Hozzátudnék szokni ahhoz,hogy minden reggel arra keljek fel,hogy itt vagy mellettem.-pusziltam meg az arcát-Mióta vagy fent?
-Egy ideje.-felelte szórakozottan-Nagyon aranyos vagy alvás közben. Főleg mikor beszélsz is.-kacsintott rám,én meg éreztem,hogy elpirulok.
-Nagyon ciki dolgokat mondtam?-kérdeztem égő arccal. Erre felém emelkedett és hosszasan csókolni kezdett.
-A nevemet mondogattad.-suttogta a szemembe nézve-És hogy szeretsz engem.
-Mert ez az igazság Balogh Nikolett. Szeretlek téged. Úgy szeretlek,mint még soha senkit. És tudom,hogy így már nem is tudnék mást úgy szeretni,mint ahogyan téged szeretlek.
Láttam,hogy könnyezni kezd,úgyhogy magamhoz vontam és szorosan megöleltem. Pár percig így feküdtünk,majd egy kicsit eltolt magától. Épp csak annyira,hogy a szemembe nézhessen.
-Szeretlek Debreceni Fanni. Ma,holnap,holnapután,életem utolsó pillanatáig. Szívem utolsó dobbanásáig,csakis kizárólag érted dobban.-suttogta könnyes szemmel,mire én is elkezdtem sírni,és megcsókoltam. Ebben a csókban benne volt minden ami eddig történt velünk. Niki várakozása,szenvedése 2 évig. Az első találkozásunk. Az első csók okozta boldogságunk. Minden.
-Készülődjünk lassan,különben elkésünk.-mondta mikor elváltunk.
-Rendben.-azzal felálltam és a szekrényemhez léptem- Öhm,igazából fogalmam sincs milyen ruhát tudnék adni.-néztem tanácstalanul a szekrényem. Niki jó 10 cm-rel magasabb,ráadásul bennem alig van 55 kg, ő meg azért jóval sportosabb és masszívabb alkat.
-Semmi baj,hazamegyek.-állt meg mögöttem.
-Nem. Van egy ötletem.-azzal a falhoz rohantam és gyorsan dübögtem rajta 3-mat Vivinek.
-Igen?-lépett be kómás fejjel a szobámba Vivi.
-Ruha kellene Nikinek. És kötve hiszem,hogy az én ruháim rámennének.
-Na látod azt én is. Kell neked ilyen girnyónak lenni. Mondom én neki már évek óta,hogy egyen rendesen meg,hogy eddzen. Így meg olyan törékeny,hogy elfújja a szél.-fordult Niki felé,aki jót röhögött rajta.
-Haha. Ha végre kiszórakoztátok magatokat a testalkatomon, akkor talán segíthetnél is.-dobtam meg egy párnával Vivit-És amúgy is tudod,hogy sokkal erősebb vagyok mint te.
-Hah.-nyújtott rám nyelvet-Mondjuk ez tény. Elhiteti magáról milyen kis törékeny,amúgy meg olyat behúz,hogy még annak is fáj akinek elmeséled.-röhögött-Na. Persze,hogy tudok segíteni. Milyen ruha kéne?-fordult Niki felé.
-Nekem mindedj. Egy nadrág,egy póló meg egy pulcsi.-felelte.
-Aaa. Nem nem. Velem kell mutatkoznod,úgyhogy jól kell kinézned. Majd én választok neked ruhát. Addig maradjatok itt.-azzal át is mentem Viviékhez,hogy ruhát válasszak. Végül egy fekete testnadrágot választottam egy fekete toppal. Ahhoz úgy is menni fog a szürke kardigánja amiben jött.
-Tessék.-adtam a kezébe.
-Köszi.-fordult Vivi felé.
-Nincs mit.-felelte Vivi-De én megyek is készülődni. Sziasztok.-köszönt el,majd ki is ment.
Niki gyorsan felöltözött,én meg addig elmentem a fürdőbe készülődni. Aztán váltottuk egymást.
-Gyönyörű vagy.-lépett be a szobába,mikor végzett.
-Te is.-léptem hozzá és átkaroltam a nyakát-Mi tagadás,jól festünk egymás mellett.-mondtam,mire hangosan felnevetett és megcsókolt.
A konyhában épp nagyban ment a cirkusz a kicsik közt,hogy ki mennyi pénzt vigyen magával a büfébe,úgyhogy mi csak gyorsan beköszöntünk anyáéknak és már mentünk is.
-És mi a terved délutánra?-kérdezte,miközben kézen fogva sétáltunk a suli felé.
-Igazából azt terveztem,hogy a másik barátommal töltöm a délutánt,már nagyon féltékenykedik. Biztos benne,hogy megcsaltam.-feleltem mire fejrázva röhögött,majd nyomott egy puszit a homlokomra.
-Úgy gondoltam. Szóval.Hogy tölthetnénk együtt is.-mondtam félénken.
-Remek ötlet. Én is így terveztem.-nyomott még egy puszit a homlokomra-De csak későn érek majd rá. Tudod edzés.-mondta csalódottan.
-Majd érted megyek.-mosolyogtam rá.
-Komolyan?-csillant fel egyből a szeme.
-Hát persze.-kacsintottam rá, majd megcsókoltam.
A nap nagyon lassan telt. Legalább is én így éreztem. Mintha soha nem akart volna véget érni. Nikivel minden rendben volt.Ugyanúgy együtt voltunk szünetekben,kísért az óráimra,minden oké volt. Egy zavaró tényező volt ebben az egészben. Mégpedig,hogy Dominik ma már volt suliban. Pont pénteken kell neki is jönnie. Egész nap figyelt minket. Mindenhol ott volt,ahol mi is. Egyetlen szót nem szólt,csupán figyelt. Mondta Niki,hogy neki sem mondott semmit,csak nézte őt az órákon. Emiatt egész nap feszült voltam. Alig vártam,hogy végre kiléphessek a suliból.
-Akkor majd beszélünk.-búcsúzkodtam az osztálytársaimtól.
-Holnap jössztök Krisztiánékhoz? Holnapra tettük a mai garázsbulit,mert mindenkinek van valami dolga.-szólt utánam Vivi.
-Persze. De most megyünk.-azzal gyorsan rángatni kezdtem magam után Nikit,mert épp akkor lépett ki az ajtón Dominik is és láttam,hogy el akart indulni felénk.
-Milyen garázsbuli?-kérdezte Niki séta közben.
-Ja. Péntek délutánonként mindig Krisztiánék lepukkant garázsában lógunk. Ez egy ilyen bevett szokás. Az osztállyal meg pár jófej haverral összegyűlűnk és csak lógunk. Őrület amúgy. De jól érezzük magunkat. Jobb,mint valami szórakozóhelyen nyomorogni. Ez a hely legalább csak a miénk.-vontam meg a vállam.
-Ez érdekesen hangzik. Mit gondolsz,a meghívás nekem is szólt?-nézett rám óvatosan.
-Néha megkérdőjelezem,hogy tényleg van e agyad. Mikor akarod már felfogni,hogy a barátnőm vagy? Még szép,hogy neked is szólt. Most már az életem része vagy,nélküled el sem mennék.-fordultam felé a ház előtt.
-Szeretlek.-csókolt meg.
-Én is. De most már menned kell. Eddzés után találkozunk. Én leszek a csaj a fekete motoron.
-Ez meggyőző volt.-nevetett fel-Akkor edzés után.
-Edzés után.-csókoltam meg utoljára,majd elindultam fel.
Gondoltam míg edzésen van lazítok egy kicsit. Anya hagyott egy cetlit,hogy bement keresztanya munkahelyére. Majd jönnek. Én épp egy melegszendvicset készültem berakni a melegszendvics sütőbe,mikor megcsörrent a telefonom.
Dominik hív
Hirtelen kiesett a kezemből a kenyér. Mit akarhat? Felvegyem neki?
YOU ARE READING
Összekuszálva [Befejezett]
RomanceBiztos vagy abban,hogy ismered magad? Egy lány aki azt hitte mindene megvan,pénz,barátok pasik. Mígnem egy nap rájön,mi hiányzott eddig az életéből. Két lány különös szerelmének története,nem mindennapi megismerkedéssel. Fanni 16 éves gimnazista, ös...