Összekuszálva [Befejezett]

23.rész

Niki szemszöge:

Fanni írt sms-t edzés közben,hogy még sem tud értem jönni,mert dolga van. Remek. Mindegy,ha dolga van,akkor dolga van. Azt írta küldött elém egy taxit,aki majd hazavisz,úgyhogy az edzés végén már várt rám a kocsi.

-Hello! Niki,igaz?-üdvözölt mosolyogva a sofőr.

-Igen,én volnék.-mosolyogtam vissza.

-Akkor indulhatunk is.-kacsintott rám a visszapillantóból.

Az út csendben telt. Próbált beszélgetésbe elegyedni velem Zoli(mint kiderült ez a neve),de nem igazán tudtam figyelni rá. Végig Fannit próbáltam elérni,de egyszer sem vette fel. Annyira belefeledkeztem a telefonálásba,hogy fel sem tűnt,nem haza vittek,hanem a közeli tóhoz.

-Öhm,azt hiszem rossz címet adtak meg. Én nem itt lakom.-fordultam értetlenül a sofőr felé.

-Nekem azt mondták,ide szállítsalak le. Jó szórakozást.-mosolygott,mikor kiszálltam.

Hát oké. Ismét hívni akartam Fannit,de ekkor jött egy sms tőle,hogy menjek a padhoz,ahol összejöttünk,így elindultam oda. A padunknál azonban meglepetésemre nem Fanni várt.

-Szia.-lépett hozzám Dominik,mikor észrevett.

-Szevasz.-mondtam a kelleténél durvábban,mire hátrált egy lépést-Hol van Fanni?

-Fanni nincs itt.

-Ez mondjuk feltűnt.

-Na jó. Nézd. Fanni nekem segít,hogy beszélni tudjak veled.

-Gratulálok. Mivel vetted rá,hogy hazudjon nekem? És amúgy is,miért erőlteted,hogy beszéljek veled? Nem gondolom,hogy neked és nekem lenne miről beszélnünk.

-Csak hallgass meg kérlek!-kelt ki magából-Kérlek!

-Mondd!-ültem le.

-Tudom,hogy most gyűlölsz engem. Minden okod meg van rá. Én is gyűlölöm magam azért, amit tettem. De nem tudok már mit csinálni. Ha visszamehetnék az időben,visszamennék. Visszamennék,és behúznék magamnak egy hatalmasat. De nem tehetem. Csak annyit tehetek,hogy bocsánatot kérek és reménykedek benne,hogy valaha képes leszel megbocsájtani nekem. Hiányzol. Szükségem van rád. Nekem nincs testvérem,csak te. És nélküled teljesen elvesztem.-a végére elcsuklott a hangja a sírástól,mire erősen magamhoz szorítottam.

-Sajnálom. Bocsáss meg nekem,kérlek. Hiányzol.-szipogta.

-Megbocsájtok.-motyogtam a nyakába-Te is nekem.

-Köszönöm. Esküszöm,mindent jóvá teszek.-tolt el magától.

-Ne beszéljünk többet a múltról,oké?

-Rendben. És ne haragudj Fannira se,miattam csinálta.

-Nem haragszom.

-Nagyon szeret téged.-mosolygott Dominik.

-Tudom. Én is őt.-mosolyogtam vissza. És tényleg így van. Napról napra jobban szeretem Fannit. Nem is tudom,lehetséges e ez?
Még pár órát beszélgettünk Dominikkel,majd hazakísért. Az ajtón belépve sötétség fogadott. Az egyetlen fényforrás egy gyertyából és rózsaszirmokból kirakott ösvény volt,ami a konyhába vezetett,ahol Fanni állt a gyönyörűen feldíszített asztal mellett.

-Mennyire utálsz most?-kérdezte óvatosan,mire odaléptem hozzá és egy hosszú csókkal üdvözöltem.

-Szeretlek.-leheltem az ajkaira,majd újra csókolni kezdtem.

-Szeretlek.-lihegte mikor elváltunk- Khm. Nos, arra gondoltam,mi lenne ha megvacsoráznánk aztán megnézhetnénk..megnézhetnénk mondjuk egy filmet?-dadogta kipirultam,mire elmosolyodtam, majd szorosan magamhoz öleltem.

-Azt csinálunk amit akarsz,Királylány.-szívtam be mélyen az illatát.

-Okey. Akkor..Öhm akkor gyere ülj csak le.-húzta ki nekem az egyik széket,mire felnevettem majd leültem- És..öhm. Mindjárt hozom a kaját. Izé anyukád segített megfőzni. Vagyis,hogy őszinte legyek,inkább csak ő főzte miközben én néztem.-sütötte le a szemét.

-Na.-álltam fel elé-Hey. Ki vagy te,és mit csináltál az én magabiztos barátnőmmel?-emeltem meg az állát.

-Bocsi. Csak annyira akarom,hogy jól sikerüljön az este. Meg..meg tökre paráztam,hogy megharagszol Dominik miatt. És..én-makogta,mire az ajkaimat a szájára tapasztva fojtottam belé a szavakat.

-Nyugodj már meg. Ha száraz kenyeret raknál elém egy pohár vízzel én azt is szívesen enném meg,mert nem az a lényeg mit eszek,hanem hogy velem vagy. Dominik miatt pedig mondtam már,hogy nem haragszom. Eleinte haragudtam,de tudom,hogy te csak jót akartál nekem. És köszönöm.

-Mondtam már mennyire szeretlek?-kérdezte vigyorogva.

-Nem elégszer.-vigyorogtam én is.

-Szeretlek,Balogh Nikolett.-csókolt meg.

Az este további része csodásan telt Fannival. Vacsora után valami bugyuta vígjátékot néztünk,de nem igazán tudtam koncentrálni. Végig Fanni arcát néztem és a nevetését hallgattam. Istenem a leggyönyörűbb hang a világon,a kacagása.

-Na és most mond el szépen miről szólt.-fordult felém a film végén.

-Öhmm..vicces volt.

-Ne már Nikcs,egy percet sem néztél belőle,mi? Láttam. Ennyire rémes filmet választottam?-kérdezte aggodalmasan.

-Nem. Egyszerűen nem érdekelt,mert a világ legszebb lányát figyeltem,miközben olyan ellenállhatatlanul kacag.-döntöttem hátra a kanapén.

-Khm,legszebb mi?-nevetett fel.

-Igaz. A leggyönyörűbb a megfelelő kifejezés.-csókoltam meg-Nikcs?-vigyorogtam.

-Aham. Olyan jól hangzik,nem?-vigyorgott ő is.

-Szeretlek.-suttogta.

-Szeretlek.-suttogtam én is,majd csókolni kezdtem,miközben a pólóját próbáltam lehúzni róla.

-Niki,menni kéne fürdeni.-tolt el magától.

-Oh. Jah. Kéne.-szálltam le gyorsan róla.

-Hey! Várj!-kapott a kezem után- Mi baj?

-Semmi.-mondtam csalódottan.

-Hm,nem túl meggyőző. Mit szólnál-lépett közelebb-ha mennénk fürdeni. Öhm..együtt?-hatrapta be az ajkát.

-Mi? Együtt?-hitetlenkedtem.

-Bocs,bocs.-hátrált a fejét fogva.

-Ne,várj!-húztam vissza-Semmi baj. Biztos,hogy ezt szeretnéd?

-Én..igen.-felelte bizonytalanul.

-Menjünk. És ne aggódj,csak fürdünk.-kacsintottam rá,majd elindultam a fürdőbe vizet engedni. Pár másodperccel később Fanni is utánnam jött. Egy melltartóban és egy bugyiban volt. Legszívesebben ott helyben neki estem volna,de megígértem. Úgyhogy csak közelebb húztam magamhoz és finoman végigsimítottam a hasán,mire libabőrös lett. Ő pedig elkezdte rólam óvatosan levenni a pólót,majd a nadrágot,mire egymással szemben álltunk mindketten fehérneműben. Én nagyon szégyenlős vagyok,de hagytam,hogy Fanni lecsatolja rólam a melltartót,majd óvatosan lehúzta a bugyim is. Ekkor én is levetkőztettem őt,és hát be kell valljam,egyszerűen tökéletesen néz ki. Óvatosan megfogtam a kezét és magamután húztam a kádba,ahol leültünk egymással szemben. Fanni tusfürdőt nyomott a kezébe és elkezdte vele mosni a felső testem,miközben folyamatosan csókolgatta. Végül heves csókolózásba kezdtünk,de ennél tovább nem mentünk. Jó darabig a vízben voltunk,csak akkor szálltunk ki,mikor már nagyon hideg volt. Én még maradtam volna,hogy csókolgathassam,de fázott,úgyhogy kiszálltunk. Mire a szobába értem ő már felöltözve feküdt az ágyamon. Gyorsan felöltöztem én is és melléfeküdtem.

-Jó éjt Nikcs.-fészkelte be magát a karjaim közé.

-Jó éjt Királylány.-pusziltam arcon a már szuszogó lányt a karjaim közt-Szeretlek.-suttogtam,majd engem is elnyomott az álom.