Hello! Most őszintén.. ki ne vágyna arra hogy valamelyik elemet irányítsa?! Itt a mi főszereplőlányunknak a tűz jutott. A barátnőinek a többi. Vajon az erő mekkora felelőséggel jár? A főszereplőnk: Jenna Morgens megmutatja hogy milyen ha az egész cs...
Az ebédlőben: Lassan lenyeltem azt a falatot ami a számban volt. -Megyek.-mondtam és felkászálódtam az asztaltól. Anya félreállt,én meg beléptem a nappaliba. A kanapén,nekem háttal,egy vörös és egy barna fejecskét pillantottam meg. Egy perc se kellet hozzá,hogy rájöjjek kik a vendégeim. -Lara! Cam! Hogy kerültök ide?-kérdeztem. Lara azonnal felpattant és szorosan magához ölelt. -Jennyyy! Azért jöttünk,hogy boldog szülinapot kívánjunk.-mondta és elhúzódva tőlem elővett egy ajándékzacskót a háta mögül. Elmosolyodtam. -Jaj,köszönöm,nem kellett volna. -Dehogy nem! Tegnap még annyit se mondtunk,hogy fapapucs.-szólt Cameron. -De imádlak titeket!-öleltem meg őket úgy,hogy egymásnak nyomódtak. Amikor elengedtem a két szerelmest,azonnal felsóhajtottak. Hoppá... azt hiszem túl erős voltam. -Bontsd ki!-sűrgetett Lara. Kinyitottam a zacskót és belenéztem. Amit elősszőr megláttam,az egy valamilyen ruha volt. Kihúztam és tátva maradt a szám.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egy vörös egyszerű szoknya volt. Pont olyan,amit már nagyon régóta szeretnék. -Lar! Mindig is ilyet akartam,honnan tudtad?-néztem rá csillogó szemekkel. -Hát.. "párszor" már említetted.-mondta macska körmöket rajzolva a levegőbe. Óvatosan odébbraktam a szoknyát,majd kivettem még azt az egy dolgot ami a szatyorban lapult. Egy fotóalbum volt az. Gyönyörű motívumok díszítették,a közepére meg az volt írva latinul,hogy : -Optimus Amicus-azaz Legjobb barát. A szemem automatikusan bekönnyesedett. Kinyitottam a kis albumot. Teljesen elkapott a zokogás,amint megláttam,hogy milyen képek vannak benne. Mindegyik a kiskorunkból volt fotózva,egészen pár hónapos korunktól a tizennégy életévünkig. -Ó Cam...-sírtam. Odalépett hozzám és szorosan magához szorított. Belekapaszkodtam a vállába és csak zokogtam. A milló sok emlék a hatalmába kerített. Cameron a hátamat simogatva csitított. Lassan elhúzódtam tőle. -Köszönöm. Ez a legszebb ajándék amit valaha kaptam tőled.-töröltem meg a szemem. -Örülök,hogy tetszik. Próbáltam bepótólni a kimaradt három évnyi ajándékot.-mosolygott rám. -Sikerült.-öleltem megint meg. Amikor elengedtem,mind a kettőjükhöz intéztem a szavaim. -Ha gondoljátok,van még torta a hűtőben és nyugodtan ehettek belőle. -Én megkóstólnám.-mondta Lara. -Akkor gyere.-fogtam meg a kezét és az ebédlő felé vezettem. Lar előre ment én meg megtorpantam. -Cam,gyere már te is!-fordultam vissza a legjobb barátom felé. -Nem akarok zavarni.-motyogta -Ugyan már! Gyere!-unszoltam. Nagy nehezen elindult. Magam elé engedve léptünk be a helyiségbe. Cameron végig nézett a társaságon majd megállapodott a szeme valakin. -Logen.-"köszöntötte" a barátomat. -Cameron.-bólintott Log. Ha ezek már megint egymásnak esnek,én komolyan mondom megőrülök. -Mi szél hozott erre?-kérdezte Logen,még mindig méregetve a látogatóm. -Csak felköszönteni jöttem a legjobb barátomat. Talán bajod? -Hát eléggé! Mi a francért kell mindig mindenhová bepofátlankodnod?-kérdezte -Log!-szóltam rá. Mintha meg se hallota volna,csak farkas szemet nézett Cammel. A többiek feszengve ültek én pedig,gondolva mentem a menthetőt,odamentem Emmához. -Em,menj a többiekkel a nappaliba,én addig ezt a két bolondot elintézem.-súgtam a fülébe. Emma bólintott majd a többiekkel együtt kisuhant a szobából. A fiúk még mindig hadakoztak így hát elordítottam magam. -ELÉG!-erre egy picit elcsendesedtek és rámnéztek. -Elegem van abból,hogy fojton egymás nyakának ugrotok. Miért nem bírjátok elviselni egymást?-kezdtem a mondókámat,de mielött válaszolni tudtak volna fojtattam. -Cam,neked itt van Lara,a gyönyörű barátnőd. Miért nem gondolsz olyanokra például amikor így neki esel valakinek,hogy lejáratod-e magad a szemében vagy,hogy mit gondol ilyenkor rólad?-néztem rá. Lehajtotta a fejét.-És te Log... én nem tudom mi van veled.. tudod jól,hogy Cam a legjobb barátom,de a szívemnek mindig te leszel a legkedvesebb.-mosolyogtam rá. Válaszul,magához rántott és megcsókolt. Boldogan viszonoztam,majd szorosan megöleltem. -Na,én azthiszem kimegyek Larhoz..-szólalt meg Cameron,majd kiment az étkezőből. Logen eltolt magától majd megszólalt. -Hú Jenna. Úgy leteremtettél minket,mintha az anyánk lennél.-mondta -Hát,ez van. Ezért nem szabad veszekedni.-pöcköltem meg az orrát. Felnevetett. -De azért megértetted amit mondtam?-kérdeztem. -Persze.-hajolt megint közelebb -Megígéred,hogy próbálsz kedves lenni Cameronnal?-suttogtam szinte a szájában. -Ígérem.-lehelte,majd meginnt rátapasztotta az ajkát az egyémre.
Na, sziasztok édeseim! Sajnálom,hogy csak most jövök ezzel a résszel,de múlthéten Diákolimpia döntőn voltam és nem volt ötletem se meg időm se. És tudom,hogy kevés ez kárpótlásnak,de remélem tetszik. Mindenkinek jó szünetet és (mivel este van mikor ezt felrakom) jó éjszakát! Puszilok mindenkit! iluus03♡
