A Tűz Lány 《Befejezett》

32.rész

                Logen szemszög:

Amikor felkeltem, Jenn még az igazak álmát aludta mellettem. Szorosan hozzámbújt és a mellkasomat ölelte. Lassan feléfordultam úgy, hogy fel ne ébresszem.
Csendben tanulmányoztam az arcát.
-Hogy lehet valaki ilyen gyönyörű?-kérdeztem magamban.

A tegnapi esténkhez semmi sem volt fogható.
A képek villámcsapásként villantak fel a szemem előtt.
Ahogy magához húzott egy,kettő,aztán több száz csókra.
Amikor a fülembe súgott. Minden tökéletes volt.
Mióta betöltötte Jenna is a 17-et,azóta folyton azon járt az eszem,mikor történik ez meg. És most,hogy megtörtént,boldogabb vagyok mint valaha.

A tekintetem Jenn ajkaira vándorolt. Alsó ajka egy kicsit teltebb volt mint a felső és ettől borzasztó aranyos volt.
Édesen szuszogott,a mellkasa lassan süllyedt és emelkedett.

Kinyitotta a szemét. A tekintetünk összekapcsolódott és egy pillanat múlva ajkát már ott éreztem az enyémen.
-Szia.-suttogta
-Szia.-mosolyodtam el. -Hogy aludtál?
-Remekül.-bólintott,majd újra egy csókba húzott.
Elengedtem,majd megszólaltam.
-Na,ideje felkelni és enni valamit.-ültem fel,erre Jenna felszisszent.
-Mi van?-néztem rá ijedten.
-A-a hátad... ezt én csináltam?-kérdezte döbbenten,a hátamon lévő két óriási égés nyomra utalva.
-Igen.-mosolyogtam rá,hogy megnyugtassam
-Basszus! Úgy néz ki,mintha tűzet gyújtottál volna rajta! Hogy csináltam?-kérdezte döbbenten.
-Hát,volt olyan,amikor a hátam volt a legjobb kapaszkodód.-húztam el a számat,majd felidéztem a pillanatot és azonnal vissza tért a vigyor a képemre.
-Úristen.-temette az arcát a tenyerébe. - Miért kell mindenkinek fájdalmat okoznom?-motyogta.Odamásztam hozzá és elvettem a kezét a szeme elől.
-Jenn,én válaltam azt,hogy beleszeretek egy tűz lányba. A te egyetlen hibád,az hogy túl csodálatos vagy-simítottam végig az arcán. Magához rántott és megcsókolt.
-Szeretlek.-suttogta amikor elengedett.
-Én is téged.-öleltem át. Hozzámbújt,majd pár perc múlva elengedett.
-Megyek zuhanyozni.-mondta és eltünt a fürdőben.
Visszadőltem az ágyra és gondolkoztam.
Milyen lesz majd tűznek lenni?
Egyáltalán tűz leszek?
Milyen lesz az első átváltozásom?
Mikor változom át elősszőr?
Tömérdek kérdés cikázott a fejemben.
-Logen!-lépett ki Jenna a fürdőből egy melltartó-bugyi kombóban. Huh..
-Igen Jenna?-kérdeztem,figyelve arra,hogy az arcát nézzem.
-Miért kellet kiszívni a nyakam?-mutatott a nyakán lévő pirosas lilás foltra.
-Neked miért kellet felgyújtani a hátam?-kontráztam nevetve. Ő is felnevetett.
-Igazad van,ez ahoz képest semmiség.-szólt,majd odalépkedett a szekrényéhez. Gyorsan előkapott egy felsőt,meg egy nadrágot és magára kapta.
-De jó,hogy neked van másik ruhád,hogy áttudj öltözni-álltam fel.
-Ha gondolod adhatok egy pólot.-ajánlotta fel
-Jenn,van egy olyan érzésem,hogy a te pólóid nem lennének jók rám.-néztem rá furcsán.
-A tiedidből te buta!-röhögött,majd kihúzott egy fiókot,amibe úgy kb 6 pólóm volt.
-Ezeket mikor nyúltad le?-mutattam  a pólókra
-Folyamatosan.-mosolygott elenállhatatlanul.
Odasétáltam mellé,megcsókoltam a füle mögött. Lassan felsóhajtott.
Elvettem az egyik pólót,majd magamra vettem. A nadrágom felvettem a földről és abba is belebújtam. Megfogtam a tegnapi pólom és felé nyújtottam.
-A gyüjteményedbe.
-Köszi Log.-puszilt meg nevetve és elvette a pólót. Magamhoz öleltem és a fülébe súgtam.
-Emma már itthon van,vagy bővül egy vízzel a család?
-Nem tudom-kuncogott fel.
-Nem megyünk le kajálni?-kérdeztem
-Dehogynem!-mondta és megfogva a kezem húzott is le a lépcsőn.