Ez a történet Katyről és Phoenixről szól.
Óriási kalandokba keverednek , és rettentően közel kerülnek egymáshoz.
Ha szereted a lovakat és izgalmas történetet keresel megtaláltad! ;)
Jó szórakozást! :)
Ha tetszik a könyv és a történet , komizzatok, csillagozattok vagy bármi! :)
TamiB13
********
Sara-val felmentünk az emeletre. -Na mit akarsz mondani?-kérdezte komoly arcal. -Tényleg örülök ,hogy újra lovagolok,de tényleg! Márcsak 2 hét van a versenyig , addig hogy szerzünk lovat? És feltudok addigra készülni egyáltalán?-kérdeztem szomorúan. -Katy megoldjuk! Én szívesen leszek az edződ! A ló...majd talán kérünk egyet a lovardából!-mondta. -Nem is tudom...Még az edzés rendben..-mondtam bizonytalanodva. -Holnap már nyári szünet első napja!-mondta boldogan. -Tényleg! Nem alszol itt? :D -kérdeztem. -De ! Jó ötlet :) -mondta elmosolyodva.
* Másnapreggel *
Sara mar nem volt a szobában amikor felkeltem. Leballagtam a lépcsőn , anya éppen a reggelit csinálta, apa a kanapén beszélgetett Sara-val. -Jóreggelt! -mondtam egyből utána ásítva. -Jóreggelt.-mondták a többiek. -Mi lesz a reggeli?-kérdeztem. -Rántotta-mondta anya. A nagy bambulásból egyből tágra nyíltak a szemeim. Imádom a rántottát!!
*** Reggeli után felöltöztünk, és Sara-val gondoltuk elmegyünk a lovardába. Sétáltunk ki már majdnem kiléptünk a kapun,mikor a tóra néztem , lesokkoltam:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egy eszméletlenül GYÖNYÖRŰ lovat pillantottam meg. Azt hittem ott marad tátva a szám. Sara csak nevetett és ezt mondta: -Na menj oda!-sürgetett. Gyorsan oda viharzottam a tóhoz és lasitottam. -Szia, hát te ki vagy?- mosolyogtam a lóra. A ló ki sétált a tóból és egyenesen felém vette az irányt. A pihe-puha orrával megszaglászott és közelebb jött. -Te egy nagyon aranyos lovacska vagy!-simogattam meg a buksiját. -Sara várj egy picit!-kiáltottam neki. Sétáltam a bejárati ajtóhoz,hogy kérdőre vonjam a szüleimet kié ez a ló. -Katy fordulj meg! - nevettet Sara. Megfordultam és a ló mindvégig követett engem. Ekkor elkezdtem kuncogni és megsimogattam. - Mindjárt jövök Phoenix? -próbáltam elnevezni. Ekkor a ló óriásit nyihogott. -Igen! Phoenix lesz a neved! Vagy legalábbis én így foglak hívni!-nevettem. Befutottam az ajtón és apa elé álltam: -Kié ez a gyönyörű ló?!- kérdeztem tágra nyílt szemekkel. -Hát Katy, már tervezgettük hogy meglepünk valamivel, ráadásul újra lovagolsz, ezért ezt talaláltuk a legmegfelelőbb ajándéknak!-mosolygott rám -Úúúristen Apu köszönöööm! -ugráltam örömbönben. -De ezt leginkább anyádnak köszönheted!-mondta és Anyura nézett. -Köszönöm Anya!-majd megpusziltam mindkettőjüket.
