18.fejezet - Nem lehet!

455 43 8
                                    

Már 1 perce ott futkároztunk,amikor megállt "sértődött" fejjel. Ezen elkezdtem neveteni,oda futottam hozzá és felpattantam rá. Vágtába indult meg hazafelé. Az ösvényen persze már csak sétáltunk. A kapuhoz értünk ott lehuppantam róla,és jött utánam az istállóba. Levettem róla a nyakmadzagot és a Sky boxába vezettem be,mert gyorsan kitakarítom a boxát. 20 percembe telt. Visszaraktam a boxába, és indultam be ebédelni.
Apa dolgozik, anya a kanapén ült,meredt a semmibe.
-Valami baj van?-sétáltam elé.
-Nem, nincs. -egy hamis mosolyt villantott felém.
Inkább nem kérdezgetem,mert nem szereti.
Megettem a húslevest,és gondoltam elmegyek Sarahoz.
Éppen a pályájukon ugrattak Stellával.
Odasétáltam, és 2 percig néztem amikor végre észre vett, nagyon koncentráltak az akadályokra.
-Jajj szia Katy!- vigyorgott rám.
-Szia, hány cm?-vigyorogtam vissza.
-100 cm, jól megy, egyszer verte le az akadályt.- ütögette meg lova nyakát.
-Na! Nem rossz!-tettem csípőre a kezem.
-Akkor én nem is zavarlak titeket!-indultam meg haza fele.
-1 óra múlva átmegyek!-kiáltott utánam. Én csak bólintottam és haza mentem.
Az istállóba megyek, adok Phoenixnek almát.
A boxa üresen áll.
-Phoenix!-ordibáltam.
Senki. Berohantam a házba, anya sírt a kanapén.
-Hol van Phoenix?- csordult ki első könnyem.
-El kellett adnunk Katy, vagy csődbe megyünk! Amikor megkaptad a lovad, apád nagyon jól keresett, minden jól ment, be tudtuk vállani a lovat, de új főnöke lett apádnak ,és kirúgták. És ez 1 hete volt, folyamatosan keresi apád a mukahelyeket, és megpróbáltunk mindent eladni,de fogy a pénz. Lassan ételre sincs pénzünk!-zokogott.
-EZT NEM TEHETITEK!-ordítottam bőgve.
-Kicsim értsd meg!-állt fel.
-HAGYJ!-majd kiszaladtam az istállóba, a helyén hagyott nyakmadzagot felkaptam,és Skyhoz siettem. Felültem rá,és elvágtattam Sarahoz.
Sara éppen Stellát pucolta a boxában.
Hirtelen kapta fel fejét,amikor a kicsiny istálló előtt lefékeztem.
Hangos sírással szaladtam hozzá.
Rémülten fogta meg mindkét vállam.
-Mi a baj?!- hadart.
-Eladták! Eladták Phoenixet.-majd összerogytam az istálló kellős közepén.

                                   ***

Kinyitottam szemeim, mosódott minden. Mikor tisztult a kép, végre láttam hogy egy orvos állt mellettem.
-Hol van?-suttogtam rekedt hangon.
-Kicsoda?-majd a szüleim rontottak be az ajón.
-NEEM!-ordítottam. A mellettem lévő képernyőn, amely a pulzusom mutatta, elkezdett gyorsulni. Folyamatos csipogások hallatszottak a szobában, ami a szívverésem gyorsasága volt.
-Nővér!-kiáltotta az orvos -Nyugodjon meg! Kérem menjenek ki!-parancsolta az orvos szüleimre.
A nővér futott hozzám és egy injekciót nyomott belém.
-Csak nyugtató!-simogatta meg homlokom a nővér.
Halk susmogások hallatszottak, a kórterem ajtaja előtt. Csak néhány dolgot hallottam.
-Meg fog őrülni értik?-talán ez Sara volt.
-Csak ezt tudtuk már eladni.-hallatszott anya éles hangja.
Majd megint elsötétült minden.

Sziasztok! Itt az új rész most hamar hoztam😘

Phoenix/SZÜNETEL/Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon