Ez a történet Katyről és Phoenixről szól.
Óriási kalandokba keverednek , és rettentően közel kerülnek egymáshoz.
Ha szereted a lovakat és izgalmas történetet keresel megtaláltad! ;)
Jó szórakozást! :)
Egyre kevesebb remény volt bennem minél később lett. Szemem nem nyitottam ki,nem akartam látni a körülöttem lévő dolgokat. A tücskök ciripelését felváltotta egy bokor zörgése. Szívem hevesen dobogott,mégszorosabban öleltem lovamat. Utolsó perceimet legalább lovammal tölthetem. De ekkor megszólalt valami életmentő. -Katy!-hangzott el egy mély,de mégis lágy hang. A hang irányába pillantottam,azt hiszem életemben nem könnyebbültem meg még így. Örömömben felé futottam és kérdés nélkül az ölébe ugrottam. Izmos karja szorosan ölelt át,a karok tulajdonosa Ethan volt. Másodjára menti meg az életem. -Köszönöm.-folytak könnyeim szürke pólójára. -Aggódtunk érted!-simogatta hajtincseim. Hogy érti a többes számot? A válláról felemeltem fejem,most már egyenesen néztem. Eric fájdalmas pillantásával találkoztam szembe. A fájdalma,a féltékenységből árad. -Aggódtam érted nagyon.-halkan mondta,rekedtes hangja a fülemben csengett. Nem válaszoltam,elváltam Ethantől és megfogtam Phoenixet,majd elindult a két fiú,én pedig követtem őket. -Saraval mivan?-jutott eszembe barátnőm,az aggódás hirtelen belém hasított. -Nyugi,már otthon van,ő is akart jönni keresni téged.-nyugtatatott Ethan. Nagyot sóhajtottam,hálaistennek. Negyed óra baktatás után végre megláttam otthonom. Szüleim a kapu előtt vártak,megöleltem őket,majd anya kisírt szemeibe néztem. -Kicsim nagyon féltem.-majd szorosan magához ölelt. -Csak arra mehetsz lovagolni amelyik terepet már ismersz.-mondta apa majd betessékelt a kapun. -Ja és fiúk! Köszönöm.-mosolygott apa a fiúkra,akik éppen elköszöntek egymástól. Lovam bevittem helyére, és miután minden lovat lerendeztem,nyugodtsággal mentem be a házunkba. Egy gyors vacsora után,fáradtan dőltem ágyamra.
Másnap telefon csörgésre keltem. Kelletlenül tápászkodtam fel,majd nyúltam a rezgő készülékért. Álmosságom elillant amikor megláttam a hívó fél nevét.
-Katy jól vagy?!-ordította a telefonba mihelyts felettem. -Igen Sara.-nevettem. -Úgy aggódtam érted.-sóhajtott. -Én is érted.-mosolyodtam el. Néhány percnyi fecsegés után,leraktam a telefont és rohantam öltözni. Száguldottam a lépcsőn,kirontottam az ajtónkon,és nagy léptekkel mentem az istálló felé. Mikor beléptem Ericet pillantottam meg éppen Sky boxát takarítani. -Jóreggelt.-mondta vidáman. -Hello.-én már kicsit kevesebb lelkesedéssel mondtam. Egy kapucsapódásra figyeltem fel, a hang mögülem jött. Ethan sétált be gyönyörű lovával a kapunkon. Lova szürke alapon fekete foltos,ugyanúgy foltos sörénye szabályosan lenyírva,magassága Eric lovához,Shadowhoz hasonlítható. Ethan elegáns lovagló öltözetben jelent meg. Táltott szájjal néztem ahogy bejön az istállóba. -Ő itt Lana,a foltos kancám.-simította végig fényes szőrét Ethan. -Wow!-mértem végig másodjára. Ethan kivette telefonját zsebéből,majd néhány másodperc múlva felém tartotta,a képernyőn Lana volt.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
-Kiváló ugróló,akárcsak Phoenix.-mutatott Phoenix felé aki felkapta fejét neve hallatán. -Igazán?Akkor menjünk a pályára és mutasd meg,de én is megyek.-kacsintottam. -Felőlem.-nevetve rántott vállat. Hipergyorsan felnyergeltem,az egyik kedvenc szettem raktam fel Phoenixre,majd felültünk a lovakra és kisétáltunk az ugrópályára. Bemelegítés után,amit végig csevegtünk,elkezdetünk ugratni. Egyre nagyobbat. (30cm,50cm,80cm,1méter). -Na mehet 120-ra?-kiáltottam a pálya másik végére ahol Ethan vágtázott. -Mehet.-majd Eric emelt. Mindkét ló kecsesen és simán átlendült az akdály felett. Eric kérdés nélkül emelt 10 centit,így már 130-at kell ugranunk. Ez is simán ment. De miután 140 centire emelték kissé görcsberándult a gyomrom. Gyorsan vágtattam az akadály előtt,Phoenix szépen át is ugrotta.
-Ügyes vagy.-dicsértem meg lovam. -Katy én ugrok még 150-et.-s miután kimondta Ethan,Eric már emelt is. -Én is megpróbálom.-Eric hirtelen hátranézett és az "azt már nem" nézésével nézett engem. Igaz erre lehet én sem vagyok felkészülve. Vágtába indítottam lovam és ráfordultam az óriás akadályra. Lovam nagy sebességel vágtatott felé,de hirtelen befékezett,és kifordult alólam. Aztán sötét lett minden.
