Phoenix/SZÜNETEL/

20.fejezet - Minden lehet újra a régi?

Reggel a szemembe sütő napra ébredtem. Egyből eszembe jutott Phoenix, és csak egy nagyot sóhajtottam. Mi lesz velem? De legfőképp vele. Megvadult teljesen,és nagyon fél. Mielőbb szerezni-e kell apának egy munkát, vagy még a végén engem is eladnak.(csak viccelek de na.) Gondolkodásaim után,feltápászkodtam az ágyból, és az éjjeliszekrényemen villogó órámra nézetem. Jó késő van, fél 10. Leballagtam a lépcsőn,anyáék ma dolgoznak. Müzlit reggeliztem,aztán felöltöztem. Kimentem az istállóba,Sky nyihogással fogadott. Kivezettem a folyosóra és megkötöttem. Nehézkesen kitakarítottam boxát,majd megtisztítottam patáit. 

Elengedtem a legelőn. Ma jön Lia 5-re. A legelőn szaladgáltam vele minimum fél órát, leültem a fűbe, ő pedig legelt. Hirtelen azt vettem észre hogy Sky a kerítésnél ugrál és futkározik. Egy sárga, sebes ló tisztára úgy néz ki mint Phoenix,sétál el a kerítés mellett. VÁRJ! HISZ EZ PHOENIX!! Odarohantam a kerítéshez,nem mentem ki mert nem akartam megijeszteni. Megpillantott. Egy kis felszabadulás rajzolódott ki arcán. És egy sajnálom nézéssel pillantott rám. Nagyon óvatosan kinyitottam a kaput és kiléptem rajta. Kezeim lassan az orra elé tartottam de egyáltalán nem értem hozzá. Ő pedig a kezembe nyomta az orrát. Hatalmas mosoly ült ki arcomra,és már bátran megsimogattam. Szegény teljesen lesoványodott. Kinyitottam a legelője kapuját,be is ügetett ahol egyből legelésnek látott. Addig én befutottam a házba és a telefonon betárcsáztam a rendőrség számát. Felvették, megmondtam hogy eladtuk a lovam de szörnyű állapotba került miután átvették,és még egy napig se volt szinte az új "gazdájánál". Természetesen azt mondták,így kártérítés képpen nem kell a pénzt vissza fizetni és a ló újra az én tulajdonomba kerül. Nemsokára kijönnek megnézik a papírokat. Majd az állatorvost is felhívtam aki fél óra múlva itt van. Kisiettem lovamhoz,aki még mindig legelt. Az istállóba mentem a kötőfékéért,és rá tettem,majd bevezettem a helyére. Lehetett látni hogy örül a régi otthonának. 1 jó nagy talicska szénát elé raktam, nem akartam olyan sokat egyszerre,majd újabb egy óra múlva még egy talicskával. Egyből elkezdte ropogtatni a friss szénát. Addig a vödörhöz siettem és vizet engedtem bele,azt is elé tettem. Nem kellett sok,észre vette és egyből lehajolt a folyadékhoz. Már másodperc múlva már egy csepp víz se volt a vödörbe. "Adj még vizet" arccal nézett rám amin nevetni kezdtem. Engedtem bele még vizet azt is lehúzta. Onnan tudtam hogy nem kér többet, hogy megint nekiállt enni a szénát. A doktor sietett be az istálló ajtaján. 

- Szia,Katy. Mesélték a borzalmas hírt,nos már látom örömmel, hogy visszakaptad a lovad. Már tudom miért hívtál.-nézett végig a lovam sebein.

-Csókolom,igen, nem visszakaptam, visszajött! Igen a sebek miatt,de megnézné hogy nincs-e belső sérülés,hasonlóak?-mosolyogva bólintott.

-Pucold meg, a sebeket kihagyva, addig én előkészítem a cuccokat.-mutogatott a sebekre,aztán a táskájára.

Szépen lepucoltam,aprólékosan. Doktor úr kifertőtlenítette a sebeket, a mélyebbeket összevarrta,aminek Phoenix nem nagyon örült. Megvizsgálta minden porcikáját, örömmel hallottam hogy nincs semmi baja. Az elkövetkezendő napokban terápiásan fogok foglalkozni lovammal,hogy feldolgozza a történteket,és a régi legyen minden. Minden teendő elvégzése után a doktor úr elment. 

A kocsink állt be a garázsunkba. Anya és apa szállt ki a kocsiból, boldog arccal. Mikor megpillantott anya felém indult el. 

- Kicsim apád talált új munkahelyet, ahol még jól is fizetnek!-majd a boxba pillantott.

-Phoenix?!- dülledtek ki szemei.

-Visszajött! A rendőrséget is felhívtam.-vigyorogtam anyára.

Hatalmas vigyor ült arcán,és megölelt. Apa is csatlakozott aki szintén rettenetesen örült és beszámoltam nekik, arról amikor visszajött, a rendőrséggel való telefonálásról, az orvososat,mindent. Végre minden jó! Megyek is Sarahoz!

Sziasztok! Itt az új rész,kicsit rövid,de na :D Remélem tetszik :)