33. fejezet - Terep

371 36 15
                                    

Az elején tudtam,hogy nem lesz jó itt lenni. Az egész hely olyan barátságtalan és rideg. Már várom,hogy otthon legyek a lovaimmal,a családdal, a barátokkal. És persze a kedves kis istállóban a tevékenykedést is hiányolom.
Csak Phoenixben bízhatok itt.

Nem igazán bírtam már ki a hárpiák mellett ezért úgy gondolom elkéne mennem egy hosszabb terepre. Végül is még csak délután van.
Igaz nem ismerem a környéket de majd csak haza találok.

Phoenix felszerelésért a nyergesbe mentem. Kihoztam cuccait, és el is kezdtem nyergelni.
Már csak a kantár hiányzott lovamról,mikor Ashley lépett elém.

-Hova-hova?-könyökölt a box ajtajára.

-Közöd?-válaszoltam flegmán.

-Én vagyok ebben a lovardában a legjobb lovas, neked itt semmi keresnivalód nem lenne!-mutogatott.
Azt hittem megtépem.

-Figyelj Ashley, megmondanád mi bajod velem?-csatoltam be a torok szíjat,ezzel készen is lettem a kantározással.

-Az hogy idejöttél,közben egy béna kis csitri vagy aki semmit nem tud,a lovad is egy gebe csúnyaság.-dobta fel szőke haját az égbe.
Itt telt be a pohár. Az oké,hogy engem piszkál,de a lovamat hagyja békén.

Neki estem, és elkezdtem tépni a haját. Hisztisen kezdett kiáltozni,és próbálta ő is a hajam megragadni,de állandóan lefogtam a kezét.
Hupsz,kijött egy kis tincs.
Hirtelen Karen állt közénk,és fogott le.

Mélyen szívtam be a levegőt,hogy ne essek neki újra.

- Apunak el foglak mondani!-fogta azt a pontot fején ahol kitéptem egy kis hajat. Majd elviharzott.

-Katy mit képzelsz?-förmedt rám Karen.

-Ez a lány egy...A lovamat és engem is fikáz!-köpködtem a szavakat.

-Akkor sem kellene neki esni!-kereste tekintetem.
Csak sóhajtottam majd kihúztam karom szorításából. Fel szaladtam a házikóba és átöltöztem lovas ruhába. Lerohantam lovamhoz és felszálltam hátára.
Kiléptem a kapun lovammal és az első ösvényen lefordultam.
Az ösvény végére el lehetett látni. Végén egy tisztást pillantottam meg.

Ügetésbe kezdtünk,majd néhány perc múlva megérkeztünk.
Ez a látvány tárult elém.

Lovam izgatottan toporgott,amint megböktem sarkammal,vidám vágtába kezdett

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

Lovam izgatottan toporgott,amint megböktem sarkammal,vidám vágtába kezdett.

Mindketten élveztük a vágtát. Néha teljes sebességel vágtattunk át a tisztáson.

Leszálltam lovamról,elengedtem,én pedig a fűbe leültem.

Holnap biztos,hogy úgy lealázom Ashleyt és a barátnőit,hogy inkább elbújnak lovuk fara mögé.
Nem tudom mit gondolnak,és hogy honnan veszik,hogy én nem tudok lovagolni de mindegy. Apuci,anyuci megvesz nekik mindent.
De majd nézni fognak amikor a 130 centit vidáman ugrálni fogom lovammal. Ezt nem nagyképűségből fogom csinálni,hanem hogy észre vegyék magukat.

Egy fél órát biztosan gondolkodtam,de végre kitisztult a fejem,és kettesben lovammal lehettem. De most vissza kell,hogy menjek.

Felpattantam lovamra és vissza indultam a lovardába.

Az istállóba leszálltam lovamról,Ashley és barátnői lovaikat kefélték le.
Bevittem Phoenixet boxába és lenyergeltem.
Odamentem teljes nyugodtsággal Ashleyhez és csak annyit mondtam neki halkan.

-Holnap nézd meg az órám.-kacsintottam gúnyosan.

-Örömmel!-nézett utánam.

Sziasztok itt az új rész remélhetőleg tetszett 😊

Phoenix/SZÜNETEL/Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang