Phoenix/SZÜNETEL/

31.fejezet - Veszélyes

Bevittem Rusht a legelőre majd a többiekkel felültünk az istállóban porosodó szénabálára.
-Örülsz Rushnak?-kezdte el a beszélgetést Sara.
-Igen,csak nem tudom, hogy fogom betörni, és megszelidíteni. Nyilván​ nem kevés idő.-válaszoltam.
-Hát igen, biztos nehéz lesz.-értett egyet.
-Ja igen! Mivan Stellával?-jutott eszembe.
-Minden rendben, ugratgatunk néha.-jelntette ki békésen.-Eric, te mikor gyakorolod a galoppot?-vetette fel Sara.
-A héten szeretnék,de ahhoz el kell menni a "nagy" házunkhoz, ahol ott van a galopp pálya stb. Eljöhetnétek az edzésemre.-ajánlotta fel.
-Jó ötlet!-mondtunk egyszerre Saraval.

Mély nyihogásra lettünk figyelmesek.
-Miez?-ijedtem meg majd szaladtam megnézni mi a franc ez.
Rush és Phoenix verekedtek a legelőn. Dehát Rush átugrott?
-RUSH! Hagyd abba!-ordítottam a fékeveszett lóra. De hát még nem is hallgat a nevére én hülye!
Odarohantam a legelőhöz, a többiek  követtek.
-Sara hozz ide egy ostort és kötelet!Siess!-mutattam az istállóra.
Sara rohant az ostorért. Ajh Phoenix már megsérült.
Ágaskodtak,harapták,és rúgdosták egymást,hangos nyihogások hallatszottak.
Sara rövid időn belül megérkezett az ostorral.
Megfogtam az ostort, és rácsaptam egyet a vad Rushra. A ló egy pillanatra hagyta abba de folytatta. Persze Ericék is ordibáltak a vadlóra.
-HAGYD MÁR ABBA!-csaptam rá mégerősebbet, de rám se hederített. Már könnyeim is folytak, a félelemtől és Rush jóval nagyobb fölényben volt. Hirtelen Phoenix kapott egy nagy rúgást és a földre került. Na abban a pillanatban omlottam össze, és akkorát csaptam Rushra,amekkorát bírtam.
-Kérlek Rush ne bántsd.-omlottam a földre. A ló abba hagyta. Felém fordult , Phoenixet otthagyta.
Feltápászkodtam, elvettem Sara kezéből a kötelet, besétáltam óvatosan, majd gyorsan megkötöttem Rusht. Kihoztam és átadtam Ericnek aki nehezen de bevitte a boxába.
Odasiettem lovacskámhoz aki a földön hevert.
-Semmi baj.-zokogtam majd lassan legugoltam hozzá és átöleltem.
Nem voltak olyan komoly sérülései, de  volt raja harapás nyom, a farán egy véres rúgásnyom.
-Sara hívd az állatorvost kérlek.
10 perc múlva a doktorúr kiszállt az autójából és hozzánk futott.
-Mi történt?-nézett végig a lovamon.
-Nekiment a vadlovam és összeugrottak. -nyugtattam lovam.
A doktor megvizsgálta a sebeket, felállította a lovat  kifertőtlenítette a sebeket. A harapásnyomokat bekente valamivel,a rúgást pedig bekötötte.
-Rendben, semmi baj, belső sérülések nincsenek, kis fájdalmai lehetnek, adok fájdalomcsillapítót, illetve egy másik gyógyszert, ezeket minden nap reggel keverje el az abrakába,vagy egy marok szénával adja neki oda.-utasított az orvos. - 3 napig kell, utána nem kell már.
-Rendben köszönöm. Beszaladtam pénzért,hogy kifizessem a gyószereket,addig Sara bevitte Phoenixet a boxába. Anyáek dolgoznak,ezért sem tudtak segíteni.

-Katy jól vagy?-kérdezték a többiek,miközben lovam simogattam.
-Igen persze.-bólintottam.
-Akkor megnyugodtam. De most mennem kell vissza Stellához. Sziasztok.-majd Sara elment.
-Úgy sajnálom.- bogarászta a szemével a földet Eric.
-Én hibám. Nem kellett volna ugyanakkor a legelőre tenni őket.-szégyeltem el magam.
-Máskor nem lesz ilyen. Tanultunk belőle. -mosolygott.
-Katy... én...-majd hirtelen megcsókolt.
A falnak nyomott én pedig ellöktem magamtól.
-Katy sajnálom nem akartam de nagyon tetszel és..-itt félbeszakítottam
-Rendbe van de nem kéne lesmárolni!- emeltem fel a hangom. -Örülj,hogy nem pofoztalak fel!-majd eliszkoltam egyensen Sarahoz.

-Sara. Nem tudom kinek elmondani, kérlek ne haragudj. De elküldtem a francba.-hadartam mikor odaértem istállójukba, ahol Sara éppen Stellát nyergelte.
-Mi? Kit küldtél el a francba?-nem értette.
-Eric lesmárolt.-fogtam a fejem
-Ugye viccelsz?-lett mérges.
-Nem. Ne haragudj.- próbáltam menteni a menthetőt.
-Nem rád haragszom hanem arra a tapló...ÁH! -szorította ökölbe a kezét.
- Én többször is utaltam neki arra, hogy nekem bejön, de ugylátom sz*rba se néz!- csordult ki a könnye.
-Te szereted?-fogtam meg a vállát.
-Igen.-eresztette ki a bent tartott könnyeit.
-Ne sírj már! Menjünk el egy vidító terepre rendben?- mosolyogtam
-Rendben.-mondta halkan,majd megtörölte szemét.
Sara felült lovára, ő lóval én meg gyalog mentem el hozzánk.
Eric éppen Phoenixet takarította.
-Sziasztok.-mondta halkan.
Senki nem válaszolt neki.
Elkezdtem Skyt pucolni majd nyergelni,mert Phoenix túl kockázatos,hogy ilyen állapotban rá üljek.
Felültem én is a lóra majd elindultunk terepre.

-Pár hét és suli...-mondta keseredetten Sara miközben egy patakon sétáltunk át.
-Ahj ne is mondd.- legyintettem a levegőbe.
A távolban egy ismerős alak baktatott egy pej gebe lovon.
-Ki ez?-hunyorogtam. Sara vállat vont,majd közelebb mentünk.

Végre felismertem. Mr.Peterson. a ló kínzó. Görcsbe rándult a gyomrom, nyeltem egy nagyot, majd Saraval egymásra néztünk. Még közelebb lett hozzánk.
-Katy,A lovam elvetted. Tudod milyen veszteség ez nekem?- emelte fel hangját mérgesen majd a kezében tartott puskát ránk szegezte. Sara én mindketten megrezzentünk a puska láttán.
Megfordultunk a másik irányba, majd elkezdtünk vágtatni.
Puska lövés csattant a levegőbe. Nem talált el egyikünket sem. Vágtattunk ahogy csak bírtunk Mr. Peterson utánunk.
-Sara nagyon félek!-remegte hangom.

Sziasztok! Itt az új rész, hát ezt nagyon izgalmasra terveztem, remélem tetszett 💕