How I Met My Boyfriend [Gay story]

Part Twenty-Two-I have to go to the...bathroom?

Jamie POV

Miután Hófehérke elutasította az ajánlatomat, miszerint lejöhet velem arra a bizonyos őszi bulira, vagy mire, Luke szobája felé vettem az irányt. Nem tudom, végül miért döntöttem így, valószínűleg csak társaságra volt szükségem. Benne volt, hogy Luke már rég lement, vagy esetleg valahol máshol festeget, de azért úgy voltam vele, hogy megpróbálom kimozdítani. Az utóbbi néhány nap során ahelyett, hogy távol maradtam volna tőle, még inkább kerestem a társaságát. Egyszer-kétszer egy nap felbukkantam a padja mellett, persze mindenféle testi kontaktust elkerülve. Most viszont nem tudom, mi történne, ha fent maradnánk, mert hát őszintén szólva jelenleg nincs túl sok önkontrollom. Nem tudom, miért vagy hogyan, de ma Luke gondolatától is teljesen megőrülök. Neki nem feltétlen kell tudnia, mennyire borzasztóan ráizgultam, pedig még csak ott sem vagyok.

Bekopogtam az ajtaján, és zsebre dugott kézzel vártam, hogy végre ajtót nyisson.
-Oh, szia Jamie.-mondta halványan elmosolyodva, mikor végre kinyílt az ajtó, de attól még eléggé meglepett arcot vágott. Elállt az útból, gondolom hogy bemehessek, ha akarok, majd erre rá is kérdezett.-Nem akarsz bejönni?-kérdezte meg továbbra is mosolyogva.

-Nem.-vágtam rá hihetetlenül gyorsan. A jelenlegi érzelmi állapotomból kiindulva biztosan nem csak beszélgetnénk, Hófehérke pedig lemondta, pedig olyan jól kinéztem magamnak, amolyan választékfal-féle szerepére.
-Jó, te tudod.-vonta meg a vállát összevont szemöldökkel.
-Igazából arra gondoltam, hogy lejöhetnél velem.-A hajamba túrtam, közben próbáltam fenntartani Luke-al a szemkontaktust. Ma ilyen napot tartok, nem bámulok meg senkit feltűnően. Hófehérkét mondjuk egészen más okból nem voltam hajlandó stírölni a mai napon. Szerencse, hogy Lukenak nem szokása ruha nélkül ajtót nyitni.
-Hát, nem terveztem lemenni, de ha gondolod, lenézhetünk.-mondta halványan elmosolyodva.-Viszont akkor át kell öltöznöm, mert ahogy látod, melegítőben vagyok.-mondta végigpillantva magán. Egy szürke bővebb típusú melegítő volt rajta egy egyszerű fekete pólóval.-Meg a hajam is meg kell csinálnom.-túrt bele az össze-vissza álló hajába.-Szóval most körülbelül fél óráig vagy itt állsz, vagy bejössz, és leülsz.-vonta meg a vállát.
-Király.-Annyira nem szerettem volna kint állni, szóval inkább beléptem a szobába. Nem meglepő módon egyedül volt, gondolom, egy pár ember kivételével mindenki lement már a buliba. -Tényleg fél óra, mire megcsinálod a hajad?-kérdeztem vissza, miután végiggondoltam, mit mondott. A kabátom a kezemben volt, egészen eddig hordoztam magammal a biztonság kedvéért. Baromi hideg van lent, pedig még igazából be sem sötétedett. Egy kicsit biztos jobb lesz a hangulat, ha mindenki átvonul a lovagterembe. A sütik meg valószínűleg már rég elfogytak, Luke pedig lemaradt róluk. Neki is hozhattam volna egy kókuszgolyót.
-Igen. Amit te látsz minden nap, az kemény 30 percnyi munka eredménye.-nézett rám egy pillanatra.
-Ma még nem is mondtam, hogy idióta vagy.-jegyeztem meg, miután megerősítette, hogy tényleg félórákat tölt naponta a haja fésülgetésével. Hát nem tudom, velem van-e baj, de én ezt általában sokkal egyszerűbben elintézem reggelente. Jó, hogy nem sminkel, komolyan.
-Igen, nekem is fura volt, hogy ma még nem hívtál idiótának. Jam.-vigyorgott rám, "kedvenc" becenevemen szólítva.
-Megérdemelnétek egymást Hófehérkével.-Ha azt hiszi, hogy csak úgy akármikor Jamnek hívhat, akkor nagyon téved. Ahogy kitalálom számára a megfelelő büntetést, véget vetek a becenévgyártó szenvedélyének.
-Ha hetero lennék, biztosan tetszene. De így sajnos nem.-mondta felsóhajtva, de halványan elvigyorodott.
-Ez komoly?-Nem gondoltam volna, hogy Luke ennyire kedvelné Hófehérkét, hiába művészlelkek mindketten. Mondjuk ha engem kibír, valahogy átvészelne tíz-tizenöt másodpercet az ő társaságában is. Tudom, hogy nem vagyok könnyű eset.
-Lehet, ki tudja.-vonta meg a vállát. Ezek után újra hátat fordított, és elkezdett átöltözni. Nem bírtam ki, hogy ne nézzek oda, mikor öltözik. Csak a hátát láttam, de elég volt annyi, hogy az elkövetkezendő huszonöt percben az ágyon ülve próbáljam elmulasztani a kezdődő merevedésem. Tényleg jól ráizgultam Luke-ra, pedig eddig még sosem történt velem ilyesmi. Muszáj lesz lemennünk, úgy érzem.
Egyedül üldögélve ilyesmiken gondolkoztam, aztán inkább teljesen másfelé próbáltam terelni a gondolataimat, de egyszerűen mindenről Luke jutott eszembe. Ahogy segít leszedni a tintát, vagy ahogy alattam fekve nyög az ágyon. Nem csoda, elvégre a szobájában vagyok, alig néhány méterre pedig ő is itt van mellettem. Nehezebb dolgom lesz, mint gondoltam.Alig 25 perc telt el, mikor Luke immár tökéletesen beállított hajjal lépett ki a fürdőből.
-Siettem.-vigyorgott rám, majd úgy tűnt, hogy elgondolkozik valamin.-Szerinted vigyek pulcsit?-kérdezte meg végül, amin valószínűleg gondolkozott.
-Ne merj pólóban lejönni.-csóváltam a fejem a tőlem telhető legkomolyabban, de nem volt könnyű így, hogy még mindig ott ültem, ölemben a kabátommal. Ha egyszer megfázik, nem fogom sajnálni egyáltalán. Felsóhajtott, és elővett egy szürke pulcsit.
-Én kész vagyok. Mehetünk, Jam?-kérdezte halványan mosolyogva. Oké. Jó, lenyugodtam. Felálltam az ágyról, majd nem túl magabiztosan felvettem a kabátom. Kár, hogy nem ér le odáig, hogy újabb probléma esetén is megfelelő takarást nyújtson. Nem mertem lenézni, csak reméltem, hogy jól érzem és tényleg elmúlt, Luke pedig semmit nem vesz észre az egészből.
-Ja, mehetünk.-Az ajtóhoz sétáltam, közben pedig minden igyekezetemmel azon voltam, hogy morcosan nézzek rá a becenévért. Kinyitottam az ajtót és félreállva kedvesen rámosolyogtam
-Lányoké az elsőbbség.-Luke hercegnő lesz a neve, nem érdekel. Bár ki tudja, lehet, hogy még tetszik is majd neki.
Megforgatta a szemét, és közelebb lépett hozzám. Behajtotta kicsit az ajtót, csak hogy valamennyire eltakarjon, és rám nézett.
-Milyen lovagias vagy ma.-vigyorgott rám és nyomott egy hosszabb csókot a számra. Francba. Képtelen lettem volna nem visszacsókolni, hiába koncentráltam eddig ennyire, hogy ellenálljak a kísértésnek. Talán nem is kéne kimennem. Elvégre elég furán venné ki magát odalent, ha akárhányszor ránéznék Luke-ra, magam elé kéne kapnom a kabátom.
Miután elváltam az ajkaitól, rám kacsintott, és mintha mi sem történt volna, kisétált az ajtón, és megvárta, hogy kijöjjek, hagy zárja be az ajtót.
-Várj, vissza kell mennem... pisilni.-szólaltam meg rögtön azután, hogy Luke bezárta az ajtót magunk mögött. Szerintem mindketten fogyatékosok vagyunk, ez a legnagyobb probléma.
-Ne máár...Most komolyan Jam..ie?-sóhajtott fel, és kinyitotta az ajtót. Reméltem, hogy tudja, hogy attól még, hogy gyorsan megpróbál "javítani a helyzeten", azaz kibővíteni a Lekvárt Jamie-re, még teljesen jól hallom, mit akart eredetileg mondani. És még mindig gondolkozom azon a büntetésen.
Luke-nak valószínűleg ideje sem volt lereagálni a helyzetet, olyan gyorsan indultam el felé, hogy háttal nekinyomjam az egy másodperccel ezelőtt becsukott ajtónak. Nálam már csak így működnek a dolgok, nem sok szabad akaratot hagyok ilyenkor szegénynek. Nem is úgy látszik, mintha igénylené a cselekvőképességét, szinte sosem akar túlzottan szabadulni.
- Mi lenne, ha késnénk... tíz percet? Vagy tizenötöt.-suttogtam a nyakába csókolva, teljesen beindulva a korábbiaktól. Tulajdonképpen az ő hibája, hogy ma egyáltalán nem bírok magammal. Olyan közel húzódtam hozzá, hogy szinte biztosan érezhette a bátorságom forrását valahol a saját ágyéka közelében, az egyik kezem pedig már most a pólója alatt járt. Ha nemet mond, valószínűleg bezárom a fürdőszobába, hogy legyen néhány órám elgondolkozni a saját tetteim ésszerűségén.
-Átvertél....nem is kell pisilned.-mondta szaggatottan, de halványan elmosolyodott.
-Persze, hogy nem kell, Sherlock.-válaszoltam, bár lehet, hogy nem sokat értett belőle. Azért gyökér nem vagyok, tudom, mikor kell elmenni pisilni úgy, hogy ne basszam fel az embereket. Más ötletem nem volt, csak ara jöttem rá a folyosón hirtelen, hogy így nem élem túl az estét. Később még mindig lemehetünk, ha kedve lesz hozzá.

--------------

A következő pár rész valószínűleg Jamie szemszögéből lesz, remélem nem baj :) Egyébként köszönöm a sok-sok megtekintést, csillagot és hozzászólást, nagyon szeretlek titeket <3

xoxo,
Riosa <3