How I Met My Boyfriend [Gay story]

Part Thirty-One-Are you seriously took a picture?

Luke POV

-Elég nagyot estél. Jól vagy?-kérdezte engem vizslatva, gondolom sérüléseket keresett rajtam.
-Persze, de amúgy nem estem nagyot.-vontam meg a vállam. Igazság szerint számítottam rá, hogy holnap nagyon fájni fog a hátam, mert főleg arra estem, na meg az is lehet, hogy valamilyen külső jele is lesz neki, de estem már ennél nagyobbat is és azt is túléltem.
-Nekem pedig úgy tűnt, hogy nem puhán landoltál.-méregetett még mindig, de úgy tűnt, mint aki végre elhiszi, hogy nem törtem el a gerincem.
-Jó, fáj egy kicsit a hátam, de túlélem. Estem már nagyobbat is, maximum két napig nem tudom rendesen felemelni a kezem.-sóhajtottam fel mosolyogva. Abba talán nem halok bele, ha tényleg nem tudom majd néhány napig felemelni a kezem, annyira fáj a hátam, mert tesizni úgysem akarok, úgyhogy még jól is jöhet, legalább szerezhetek felmentést. Köszi Revolution, jövök neked eggyel.
Végre ott tudtam hagyni a mént, hogy el tudjuk még érni a következő buszt. Kifelé menet nem találkoztunk a hölggyel, akinek azóta sem tudtam meg a nevét, úgyhogy csak biccentettem egyet a lovászoknak. A hazafelé utunk sem telt sokkal beszédesebb formában, mint az idefelé jövet. Kezdett egyre jobban fájni a hátam, de nem akartam mondani Jamie-nek, mert a végén megint elnevezne szerencsétlennek.

Alig nyitottam ki az ajtót, Jamie már rögtön a fürdőbe vette az irányt, hogy megnézze a haját. És még én vagyok oda teljesen a hajamért, hah. Becsuktam magam mögött az ajtót, de nem zártam be kulcsra. Lehet, hogy ma még annyira felhúzom Jamie-t, hogy menekülnöm kell, és a kulcsra zárt ajtó csak megnehezítené a dolgom. Jamie nem zárta be a fürdőszoba ajtaját, így pont láttam, ahogyan a kezével fésülgeti a haját.
-Ha gondolod adok fésűt.-vontam meg a vállam, de ahogy látom, megoldja az ujjaival is.
-Áh, nem kell.-sóhajtott fel. Figyeltem még egy ideig, majd legközelebb már csak akkor néztem rá, mikor kijött a fürdőből.
-Igyekezz, ha lehet.-nézett rám, majd levetette magát az ágyamra, előhúzva a telefonját.
-Megpróbálok.-sóhajtottam fel, majd bevonultam a fürdőbe. Ígéretemhez híven igyekeztem gyorsan levenni a ruháim. A tükörből megnéztem a hátam, ami elég csúnyán le volt már most horzsolva, és kezdett színes árnyalatot felvenni a lapockám is. Jó, túl fogom élni, maximum csúnya lesz egy ideig még. Legalább a gerincem nem törtem el. A meleg víz egyszerre volt rossz és jó érzés, mert a horzsolást elkezdte csípni, viszont az izmaim teljesen ellazultak tőle. Tényleg nagyon igyekeztem, úgyhogy miután elzártam a csapot, rögtön a törülközőm után nyúltam. Csak az nem volt ott. Igen, elfelejtettem. Felsóhajtottam, és résnyire kinyitottam az ajtót. Kidugtam a fejem, és az ágyon telefonozó Jamie-re néztem.

-Elfelejtettem behozni a törülközőm. Ide tudnád adni? Ott van a legfelső fiókomban.-intettem a fejemmel a szekrényem felé. Akkor már alsót is hozhatna, de azt már tényleg nem akartam neki mondani. Azért úgyis ki megyek, csak kell a törülközőm.
-Miért nem lepődöm meg ezen?-kérdezte sóhajtva, miközben felkászálódott az ágyról. Költői kérdésére halványan elvigyorodtam, majd figyeltem, ahogy keresgéli a törülközőm. Mikor végre megtalálta, és idehozta, elvettem tőle.
-Fogadjunk, minden nap a szobatársad hozza.-vigyorgott rám, mire bólintottam egyet.
-Igen, ő felelős érte, hogy mindig megtörülközzek. Ha itt van, akkor ő hozza a törülközőt. ha meg nincs itt, akkor meg van oldva, ki tudok érte menni. Csak mindig félek, hogy rám nyitnak miközben kiszaladok törülközőért.-vontam meg a vállam vigyorogva.
-Engem nem zavar túlságosan, ha meztelenül rohangálsz... Rég beletörődtem a fogyatékosságaidba.-bólintott elgondolkozva.
-Aha, csak amiatt nem zavarna, mi?-néztem rá egy elégedett vigyorral. Biztos voltam benne, hogy nem csak azért nem zavarná, ha meztelenül rohangálnék, mert fogyatékosnak tekint.
-Hát... igen, csak amiatt.-nézett rám megforgatva a szemét.
-Aha, jól van.-bólogattam egy elégedett mosollyal az arcomon, mintha elhinném, amit mond. Még szerintem ő sem hiszi el, hogy mit mond. Aha, jó vicc.
Megráztam a fejem, ami nem volt egyszerű, mert hát csak épphogy kifért a fejem a résen, úgyhogy be is vertem az ajtófélfába. Gyorsan bezártam az ajtót, mert a végén Jamie megint kiröhögne. Jó, így is ki fog, csak maximum nem hallom.
Biztos vagyok benne, hogy Jamie-nek fel fog tűnni a hátamon lévő nagyobb horzsolás meg hogy elkezdett már színesedni, de igyekeztem úgy tenni, mintha semmi sem történt volna, mikor kijöttem a fürdőből.
A szekrényemhez léptem, ahol előbb Jamie a törülközőt kereste. Elővettem egy boxert, és igyekeztem úgy felvenni úgy, hogy a törülköző se essen el, és ne is látszódjon semmim ki alóla. Miután ez sikerült, kerestem egy szürke melegítő alsót, mivel ma már nem terveztem menni sehova, és amúgy is, akár ebben is kimehetnék a szobából. Felvettem egy rövid ujjú fekete pólót. Visszavittem a törülközőt a fürdőbe, hogy a következő fürdésnél ott legyen, és ne kelljen kimenni érte. Leültem Jam mellé, és ránéztem. Beletúrtam a még kissé vizes hajamba, de ha már Jamie szerint teljesen felesleges fél óra alatt megcsinálni, akkor most kivételesen nem fogom megcsinálni. Épp a nadrágom akartam felvenni, mikor meghallottam az exponálógomb hangját. Hátrafordultam, és az egyik szemöldökömet felhúzva néztem Jamie-re, egy amolyan "Most komolyan?" arckifejezéssel.
-Te most tényleg lefotóztál?-kérdeztem tőle, majd megráztam a fejem. Mániája ez a mindenáron fényképezés, vagy csak szimplán unatkozik? Mikor kiléptem az ajtón is épp fényképezett, aztán elküldte valakinek.
-Én? Dehogy fotóztalak.-vont vállat ártatlanul.
-Persze, ilyen alapon akkor én meg hetero vagyok.-vontam meg én is a vállam felsóhajtva. Ez is hazugság, meg az is. Igazából nem zavart, hogy lefotózott, de legalább ne vágjon már ilyen ártatlan fejet.
-Örülök, hogy azért mégsem.-vigyorgott rám.-Én is örülök.-mondtam halkan. Tényleg örülök neki, pedig eleinte nagyon utáltam magam érte, és gusztustalannak tartottam, de szerintem igazából csak a társadalmi "nyomás" miatt volt ez. Most már tényleg jól érzem magam a bőrömben, és az lehetek, aki mindig is akartam, egy boldog ember, anélkül hogy azon aggódnék, kinek felelek meg és kinek fog tetszeni az, amit én csinálok vagy aki épp vagyok. És ez szerintem minden embernek meg kellene, hogy adasson. Mert az egyáltalán nincs rendben, hogy valaki azért nem mer önmaga lenni, mert fél, hogy nem fogadják el az emberek. És az a gusztustalan, hogy az emberek ezt nem értik meg, nem az, hogy valaki más, mint a többi.
-És most? Mit csináljunk?-kérdeztem tőle, miután helyet foglaltam az ágyon.
-Nekem mindegy. Eddig is nagyon jól szórakoztam.-vonta meg a vállát a kérdésemet hallva.
-Veszem észre.-sóhajtottam fel, miután leültem mellé. Hirtelen a zsebéhez nyúltam, amibe előbb csúsztatta bele a telefonját, és kivettem belőle a készüléket.
-Jogom van látni a képet, ha már lefotóztál.-figyelmeztettem, mielőtt még eszébe jutna megverni érte. Szomorúan vettem tudomásul, hogy le van kódolva a telefonja, úgyhogy felsóhajtottam, és elkezdtem mindenféle random kódokat rajzolgatni.
-Hófehérke sem köszönte meg amit kapott, miután ellopta a mobilomat. Most figyelmeztetlek. - Hagyta, hadd próbálkozzak még egy darabig, mielőtt kivette a kezemből a készüléket, hogy feloldhassa.-Azért ne töröld ki.-tette hozzá, miután visszapasszolta nekem a telefonját.

Miután visszakaptam, a galériába mentem, és megnéztem a rólam készült képet. Felhúztam a szemöldököm, majd Jamie-re néztem.
-Legalább élesebbre is csinálhattad volna.-forgattam meg a szemem, majd tovább nézegettem a képet. Nem volt túl sok extra benne, csak szelfik, meg néhány fotó a naplementéről. Meg akartam szólni érte, de az a baj, hogy van a telefonjában egy olyan kép rólam, amit nem szívesen látnék viszont az iskolában vagy akár a neten, úgyhogy csendben maradtam. Miután elfogytak a képek, a kamerájára kattintottam, és az első kamerára állítottam. Ha nem akadályozta meg, csináltam vele pár képet, természetesen tökéletes beállításokkal. Kicsit arrébb fordítottam a kamerát, hogy Jamie is benne legyen, és csináltam így is pár képet. Elégedetten nyújtottam át a telefonját Jamie-nek.

-Máris jobb képek vannak benne.-mondtam vigyorogva, és hátradőltem, neki a falnak.