Block out [BEFEJEZETT]

16.rész

Letöröltem a gyöngyöző verejtéket a homlokomról, és minden figyelmemet az előttem tornyosuló fiúra szenteltem, aki észrevette, hogy a fiúk mindig nekem passzolnak, ezt pedig megpróbálta megakadályozni azzal, hogy elém állt. Na még mit nem! Nem tudja, hogy kivel húzott ujjat!

Megpróbáltam a válla felett vagy Jackre vagy Mikera nézni, de ezt csak úgy érhettem el , hogyha felugrok. Amint ezt megtettem, Mike aggódó arcát pillantottam meg, aki nem tudott mi tévő lenni, ugyanis Jackre ketten akaszkodtak rá, a harmadik meg előttem állt. A fiú, akinek a nevét még mindig nem tudom, elég sűrűn pillantgatott hátra rám, megbizonyosodva arról, hogy minden lehetőséget elzárt előlem.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve, előbújtam a fiú takarásából és amilyen gyorsan csak tudtam, elszaladtam mellőle. Megálltam egy kicsit, messzebb Miketól és a kezemet nyújtottam felé jelezve, hogy passzolja nekem a labdát. Kissé habozva, de megtette, még mielőtt a magas fiú ismét "megtámadott" volna engem. Amennyire tőlem tellett, pattogtatni kezdtem a labdát, és mindig olyan szögben fordultam el, hogy a fiú, aki mindenáron el akarta tőlem venni a labdát, a közelébe se férkőzhessen.

Körbenéztem a társaságon és gyorsan lepasszoltam Jacknek, aki mostanra szabaddá vált, ugyanis Sam Mikenál rostokolt, a másik fiú pedig hozzám sietett. Gondolom neki is a labdára fájt a foga. Boldogan felnevettem és az öklömet az égbe emeltem, amikor Jack beletalált a kosárba, ezzel pedig szerzett nekünk két pontot.

-Ne már, Eric!-nevetett fel a csapatából a másik fiú.-Most komolyan legyőzött téged egy csaj?

Eric is felnevetett, majd beletúrt sötét, szinte már fekete hajába, és rámnézett.

-Fogd be Justin!-kiáltott oda a haverjának.-Azért, szép volt!-fordult vissza hozzám és visszakocogott a csapatához. Mosolyogva léptem oda Mikehoz és Jackhez, akik egyenként lepacsiztak velem.

-Ezt meg, hogy a francba csináltad?-hüledezett Jack.-Eric két fejjel magasabb nálad.

-Be kell vallani, hogy elég profin csináltad.-veregette meg a vállamat Mike. Tekintetem önkéntelenül is a másik csapatra vándorolt, ahol kiszúrtam, hogy Sam is engem néz. Feltartotta a hüvelykujját, jelezve, hogy ügyes voltam, mire mosolyogva lehajtottam a fejem.

A meccs végeztével mindenki kifáradva ült le a fűbe, de én a pályán maradtam és a labdát pattogtattam. Egy idő után már nem számoltuk a pontokat, azonban ha így összeségében elgondolkodok rajta, akkor lehet, ha csak egy kicsivel is, de mi nyertünk.

-Te nem pihensz?-állt meg mellettem Sam, mire összerezzentem, de aztán mosolyogva néztem fel rá.

-És te?-kérdeztem, ő pedig felnevetett.-Amúgy, csak gondolkodok. Kár, hogy én egy kosarat sem dobhattam.

-Pedig igazán megérdemelted volna, és tuti, hogy betaláltál volna.-biztatott.-Miért nem próbálod meg most?

-Á, túl magas.-legyintettem és felpillantottam a palánkra. Hirtelen két kar fonódott a derekam köré, mire testemet forróság öntötte el. A két erős kéz épp felemelt volna, én pedig kérdőre akartam vonni Samuelt, hogy mégis mi a fenét csinál, amikor megszólalt egy hang mögülünk.

-Samuel, te mi a francot csinálsz?-kérdezte a bátyám idegesen, mire Sam azonnal elengedett és pár lépést hátrált is tőlem.

-Beca csak szeretett volna kosárra dobni, én pedig gondoltam megemelem őt, hogy ne legyen neki túl magas.-mondta Sam, de közben lehajtotta a fejét. Mike szemei szikrákat szórtak.

-Ne nyúlj hozzá, érted?-kérdezte Mike.

-Hé, nyugi haver!-emelte fel Sam a kezét védekezésképpen.-Csak segíteni akartam neki.-ingatta a fejét, mire ijedten Mikera kaptam a tekintetem, mert kiabálni kezdett.