Szörny vagy félisten? // Befejezett

Poszeidón az apám?

Kiszálltam a kocsiból és követtem Percyt, aki bement az erdőbe. Végül kilyukadtunk egy hegy tetején egy fa mellett. Amint megláttam mi fekszik a fa tövében hangosan felsikoltottam.

- Nyugi. - fogta meg Percy a vállamat. - Nem bánt.

- O.... Oké. - dadogtam. Tovább vitt egy házhoz. Az egész hely. Egy tábor volt, de valami gyönyörű volt.

- Ez itt a Félvér tábor. - mutatott körbe.

- Azta. - nyögtem.

- Hát igen. Azta. - helyeselt. - Körbe vezetlek és megmutatom a lehetséges lakóhelyedet. - levitt egy csomó bungaló közé. - Minden gyereket az alapján osztanak be a bungalókba, hogy ki az isteni szülőjük. - magyarázta.

- És ki az isteni szülőd? - kérdeztem.

- Majd megtudod. - kaptam választ.

- Az kinek a bungalója? - mutattam egy bungalóra, ami pont velünk szemben volt.

- Az Zeuszé. - felelte.

- Az király. - nyögtem.

- Annyira nem. Én nem vagyok igazán jóba az Egek urával. - magyarázta. - Van egy barátom Thália. Ő Zeusz lánya volt. Aztán csatlakozott Artemisz vadászaihoz. - megállt egy ház előtt. Valahogy a tenger jutott róla eszembe. Ennek köze lehetett ahhoz, hogy. Mikor kinyílt az ajtó megcsapott a tenger illata. - Íme. Nagy valószínűséggel a jövendőbeli otthonod.

- Honnan veszed? - tudakoltam.

- Ez itt az én apám bungalója, aki nem más, mint.....

- Poszeidón. - motyogtam.

- Igen. - helyeselt.

- Akkor azért voltál annyira meglepődött. - mondtam. - Én ugye szinte a hasonmásod vagyok és ezért.....

- Valószínűleg te is Poszeidón gyereke vagy. - fejezte be a mondatomat.

- Percy! - a hang egy lánytól jött, akinek szürke szeme és szőke haja volt.

- Annabeth? - értetlenkedett Percy, de nem sokáig volt ideje, mert a lány azonnal odarohant hozzá és le is kapta. Mikor befejezték a csókcsatát a lány rám nézett. Amint láttam elakadt a szava.

- Ő pedig ki? - nyögte.

- Ginny Green vagyok. - feleltem.