Szörny vagy félisten? // Befejezett

Ramaty egy állapot

Az út nem éppen kellemes, ami nem csak sérült kezemnek volt köszönhető, hanem annak is, hogy akárhányszor a bal lábamra nehezedtem olyan érzésem támadt, mintha az előbb léptem volna bele egy rohadt nagy rozsdás szögbe. Plusz, hogy kimondhassam: Minden összeesküdött ellenem a nap is hét ágra sütött és tikkasztó melegben, sérülten nem olyan élvezetes a sétálás. ( Az én esetemben inkább sántikálás. ) Igen hamar megszomjaztam, így előkotortam az egyetlen üveg, meleg buborékos vizem. Hmmm..... Lecsavartam a kupakot, mire a bontatlan víz az arcomba robbant.

- A jó édes... ! - kiáltottam el magam. - Hát... Nézzük a jó oldalát. - sóhajtottam. - Remek... Magamban beszélek. - motyogtam. - Itt vagyok az isten, bocsánat istenek háta mögött.... Kezdek becsavarodni. De legalább már nincs melegem. - konzultáltam magammal. A fejem enyhén fájt, a nap pedig elvakított. Néha volt olyan szerencsém, hogy elhúzott mellettem egy vonat. Nagyon jól esett a kevés szél, amit a jármű kavar. Gyorsan elfogyott az a kevés langyos víz is ami volt. Már tudtam milyen lehet cowboynak lenni. A levegő rezgett és a távoli síneknél, mintha egy pocsolya lett volna, de tudtam, hogy csak délibáb. Úgy éreztem, hogy a fejem fel akar robbanni. A lábaim egyre fáradtabbak lettek. Egyre kisebbek és ferdébbek lettek a lépteim. A látásom csőszerűvé vált. Leguggoltam a kavicsba és hanyatt feküdtem. Nem akartam mást csak feküdni. Becsuktam a szememet és éreztem, hogy kerít egyre jobban karmai közé a fáradság. 

Furcsa. Nem emlékeztem, mit álmodtam. Ilyen nagyon ritkán szokott lenni. Máshol voltam. Szükségtelen volt kinyitnom a szemem, hogy tudjam. A kemény kavicsok helyett most valami puhán feküdtem és a levegő is kellemesen hűvös volt. Kinyitottam a szemem és kicsit a kezem is megfordítottam. Valami furcsát éreztem a karomban. Infúzió. Akkor egy kórházban vagyok. Bejött valaki. Fáradt voltam, így becsuktam a szemem, mielőtt megnézhettem volna, hogy az. Valami csípős vacakot kent a talpamra, majd rárakott egy kis gézt és bekötözte gyors kötözővel asszem. Mikor a törött kezemhez nyúlt azonnal felpattant a szemem és szisszegéssel jeleztem, hogy nem tetszik, ahogy mozgatja azt. Nagyon fájt a sérült karom, de ez a dokit nem nagyon érdekelte. Végül csak egy kicsit csúnyán néztem rá.

- Hiába nézel rám csúnyán attól még fájni fog. Poszeidón lánya.