Szörny vagy félisten? // Befejezett

Leskelődök álmomban

Álmodtam. A halál előtt még álmodtam, bár nem mondhatnám, hogy nagyon hasznos volt számomra. Egy lány látta, aki összegömbölyödve zokogott.

- Én nem tettem semmit. - szipogta, miközben felemelte a fejét. Mély kék szeme teljesen ki volt sírva, a hosszú barna haja pedig teljesen elázott. Csak később vettem észre, hogy esik felette az eső. Egy nő sétált a lányhoz, majd pofonvágta.

- Hagyd abba! - ezzel a mondattal el is ment.

- Kislány! - hallottam egy hangot. A sötétségben egy női alak jelent meg. Fekete haja és sötét szeme volt. A ruháján látszott, hogy szebb időket is megélt már. - Enelis ugye? Enelis Lastreange. ( ejtsd: Enelisz Lesztrenzs ) - a lány bizonytalanul bólintott.

- Maga kicsoda? - kérdezte folytott hangon a lány.

- Én Hekaté vagyok a......

- Varázslat istennője. - fejezte be a lány. - Meg a keresztutaké. - egészítette ki magát. A hölgy elmosolyodott.

- Látom igen tájékozott félisten vagy. - mondta Hekaté.

- Én nem akartam az lenni. - szipogta a lány. - Még az iskola is jobb volt, mint ez pedig ott egésznap piszkáltak. Azt se tudom miért vagyok itt. - zokogott tovább.

- Apád miatt. - válaszolt Hekaté. - Apádat akarják manipulálni. Háborút akarnak kirobbantani. - magyarázta. - Akik elraboltak azok egy félistenre akarják kenni, hogy elrabolt téged, engem és Artemiszt. Ha pedig az apád elpusztítja az ártatlant- végre valakkinek van valamennyi esze a nyamvad Olimposzon ha egyszer már istenekről beszélünk. - kitör a káosz és megoszlik az egész Olimposz.

- Maga mért van itt? - kérdezte a lány vagyis Enelis.

- Mert el akartam mondani az isteneknek, hogy mit terveznek. - felelt Hekaté. - Nem olyan rég a kisistenek az istenek ellen fordultak, de egy hős, akit Percy Jacksonnak hívtak megoldotta a helyzetet. - Mi??!!! Percy egy hős?! Persze megölte a szörnyeket, de nekem nem tűnik egy nagy harcosnak. Mindegy. Lehet, hogy az én radarom rossz. - A legtöbb kisisten elégedett volt, mint például én, Niké, Írisz, Hüpnosz, Tüché és Hébé, de Nemezis, Erisz, Erosz meg egy csomó más kisisten el akarták foglalni az Olimposzt. - Enelis már nem sírt csak komor arcot vágott.

- Maga mért nem bír kiszabadulni? - szegezte neki a kérdést a lány. Hekaté megemelte a kezért, mire valami csillogott körülötte. Arany volt. Egy aranyháló.

- Az aranyhálóból egy isten se tud kiszabadulni. - felelte Hekaté.

- És mit tehetünk? - tudakolta Enelis.

- Semmit. Várunk és te lehetőleg ne halj meg. Emma és Apollón már úton vannak kiszabadítani. Azt hiszik Artemisz is itt van, de sajnos Erisz és Nemezis nem ostobák.

- És mi van a lánnyal? - Hekaté értetlenül nézett Enelisre. - Akit vádolnak. Mért pont ő?

- Mert más. Erősebb, mint egy átlagos félisten. Az apja adta nekem én pedig varázslattal tartottam életen kb 2600 évig, úgy hogy egy percet sem öregedett. - én vagyok a téma. - Persze drága Erisz beleköpött levesbe és ezért vissza kellett adnom a lányt az apjának. - magyarázta. Szívesen hallgattam volna tovább de sajnos vagy nem sajnos felébredtem.