Mindenki maga dönti el,mit akar kezdeni az életével.Egy nap mindenki tudni fog különbséget tenni jó,és rossz között? Egyszer mindenki képes megváltozni? Mit tesz a fény az emberekkel? Az olyan sötét emberekkel,mint én?
Egykoron csak nevettem,s szá...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Szívem hevesen vert miközben Youngjaeel kézen fogva elhagytuk az épületet.Nem tudtam,hogy mi vett rá arra,hogy elhigyjem szavait...talán túlságosan szerettem,és akkor először az életben azt tettem amit saját magam akartam.Nem tudtam,hogy mit hoz számunkra a holnap,de abban biztos voltam,hogy soha életemben nem voltam olyan boldog mint akkor.Jae elmondta nekem,hogy azért hagyta el az apját,mert az hozzá akarta adni azt a Jisoo lányt,de ő nem akarta elvenni.Nagy megkönnyebbüléssel töltött el,hogy a lány tényleg nem jelent számára semmit...
-Hát öcsi ,elismerem,ezért a csajért megérte ez a felhajtás.-hallottam meg egy számomra ismeretlen hangot a hátunk mögül.Jae egy kicsit jobban megszorította kezem,majd egy határozott mozdulattal,gyomron vágta az akkor már mellettünk sétáló húszas éveiben járó férfit.
-Fogd be Sultan.-mondta,mire az említett idétlenül elnevette magát.Ahogy az ismeretlenre néztem,rögtön feltűnt,hogy mennyire hasonlít Jaere.Nem kellett zseninek lennem ahhoz,hogy tudjam,tényleg ő Jae bátyja,és nem csak viccből nevezte az engem kézen fogó fiút öcsinek...
Youngjae szobájában feküdtem az ágyon,miután elvégeztem dolgaim a fürdőben,és rá vártam,hogy végre ő is elkészüljön.Mindeközben saját zavarodott gondolataimmal karöltve a plafont bámultam.Nehéz volt elhinnem azt,hogy Youngjae is viszonozza érzéseimet.Egyre csak szavai kattogtak fejemben,és szívem a boldogságtól olyan hevesen vert,hogy attól féltem kiesik a helyéről.Minden olyan hihetetlen volt.Néhány órával tevékenységem előtt,még szökésben voltunk Eunnal,és meg voltam győződve róla,hogy soha többé nem látom Jaet.Habár rájöttem hogy titkon reméltem azt,hogy megtalál,és elmondja,hogy minden ami az sms-ben állt csak egy félreértés volt.És valami csoda folytán így történt.Youngjae elmondta,hogy velem akar lenni,és akkor semmi sem volt,amit jobban akartam volna.Szívem tele volt addig soha nem érzett boldogsággal,és csak remélni mertem,hogy ez az érzés soha nem fog megváltozni....Gondolatmenetemet egy furcsa,magas hang szakította félbe,ami átszelve a szobában uralkodó sötétséget egyre hangosabb lett.Szemeim összeszűkítve próbáltam rájönni arra,hogy honnan származhat a hang,és mikor épp felállni készültem,hogy utána járjak,Youngjae szinte kitépve a fürdőajtót lépett ki azon.Dereka köré csak egy törölközőt csavart,haja pedig vizesen és kócosan állt mindenfelé.Nagyot nyeltem ahogy végig néztem testén,majd mikor észrevettem,hogy látja bámulom,fejemet lehajtva paprika vörös arccal kezdtem a földet bámulni.
-Nem kell zavarban lenni,tudom,hogy jó pasi vagyok hercegnő.-röhögte,miközben a hangok csak még intenzívebbek lettek.Hirtelen emeltem fejem Jae felé,aki arcomat fürkészte,és szája sarkában egy sunyi mosoly bujkált.Zavartan ráncoltam össze szemöldököm,és fordultam meg,majd az ajtó felé kezdtem lépkedni,mikor hirtelen egy finom rántást éreztem meg kezemen.
-Szerintem most nem kéne megzavarnod őket.-kacsintott képembe a szívemet hevesebb tempóra kapcsoló fiú.Szemeim ismét összehúztam,míg Jae csak vigyorgott.
