Mindenki maga dönti el,mit akar kezdeni az életével.Egy nap mindenki tudni fog különbséget tenni jó,és rossz között? Egyszer mindenki képes megváltozni? Mit tesz a fény az emberekkel? Az olyan sötét emberekkel,mint én?
Egykoron csak nevettem,s szá...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Fájdalom és gyűlölet.Semmi mást nem éreztem,mikor a földön térdelve,hangosan zokogtam ahogy néztem az autót,amiben a lány ,akit a saját életemnél is jobban szerettem elhagyott engem.Mellkasom apróra zsugorodott,miközben nem éreztem mást,csak a fojtogató fájdalmat.Ütöttem a betont,öklömmel,akkor is,mikor testrészem vérezni kezdett.Éreztem,ahogy Zelo megpróbál felráncigálni a hideg és nedves földről,de mit sem törődve vele egyre csak Yoora nevét ordítottam,és azt,hogy mennyire szeretem..Nélküle semmi voltam,és ezt minden egyes nélküle töltött másodpercben éreztem,hiszen ő volt az,aki miatt élni akartam ,és jobb lenni.Olyan valaki,aki méltó a szeretetére.Hazudtam neki,csak hogy megvédhessem,hiszen az apám nem ingyen adta a segítségét,és emiatt gyűlöltem őt teljes szívemből.Megvetettem,és semmi mást nem akartam,csak szétverni a képét,de akkor minden amire gondolni tudtam az Yoora volt....
-Te rohadék...nem tudtad volna most az egyszer befogni a pofádat?-ugrottam neki apám mellkasának,miután Zelo segítségével feltápászkodtam a földről,és könnyeimmel együtt berohantam a házba...
-Fiam,én nem tudtam,hogy nem mondtad el neki.De ha neked ez ilyen sokat jelent,akkor beszélek a lánnyal...-nem értett semmit.Ez a faszkalap,semmit sem tudott Yooráról és rólam.Nem volt tisztában azzal,hogy a lány eleinte mennyire gyűlölt engem,és azzal sem,hogy nekem mennyire terhemre volt.Nem tudta,hogy mennyire nehezen nyertem el szerelmem bizalmát,és hogy mi történt köztünk előző éjszaka...Yoora azt hitte csak kihasználtam,és ez mind a seggfej apám miatt volt.Féltem,sőt egyenesen rettegtem,hogy elveszítem a lányt,aki fontosabb volt számomra az életben tartó levegőnél is...
-Nem tudsz te semmit.Csak magaddal törődsz és a pénzeddel,mert azt hiszed ezzel mindenkit megnyerhetsz magadnak.De tudod mit,én leszarom a pénzed és ezentúl téged is.Kitörölheted a valagad az összes mocskos lóvéddal.-nyomtam a falnak az apámnak csúfolt vén embert,mire lassan Sultan is megjelent a helyiségben,és próbálta lefejteni kezeim az apám nyakáról.Minden erőm elhagyott,ezért képtelen voltam tiltakozni.Ismét csak sírva rogytam a földre,ezzel hatalmas meglepetést okozva bátyámnak.
-Szeretem érted?Életemben először szeretek valakit.Miért kellett jártatnod a pofádat?Miért nem hagytad,hogy én mondjam el neki ezt a faszságot?Gyűlöllek érted?Tönkretetted az egész életemet...nem volt elég? Te rohadék...-ordítottam egészen addig,míg a fájdalom mellkasomban olyannyira elviselhetetlenné vált,hogy képtelen voltam tovább beszélni.Tudtam,hogy mindenki a szobában van,de egyáltalán nem érdekelt.Csak Yoorát akartam,senki mást.Ő volt az egyedüli aki érdekelt....
-Sajnálom fiam...nem tudtam,hogy ennyire fontos neked.-mondta az apám,mikor könnyes,gyűlölettel szemeimmel felnéztem rá.Várt valamire,ám ami történt arra egyikünk sem számított.Sultan olyan erővel vágott ököllel az apánk képébe,hogy az öreg a falnak esve rogyott össze.
-Megmondtam,hogy ne szólj bele a dolgukba,de te mégis ezt tetted.Miattad ment el itthonról ez a szerelmes félnótás,és most miattad vesztette el e lányt aki elcsavarta a fejét....-ordította bátyám,majd a követező pillanatban felszedett a földről és az ajtó felé kezdett löködni.
