Mindenki maga dönti el,mit akar kezdeni az életével.Egy nap mindenki tudni fog különbséget tenni jó,és rossz között? Egyszer mindenki képes megváltozni? Mit tesz a fény az emberekkel? Az olyan sötét emberekkel,mint én?
Egykoron csak nevettem,s szá...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Egy órája Jae és Dae verekedését néztem,ugyanis a csapat eldöntötte,hogy nekem is és Jisoonak is meg kell tanulnunk verekedni,így ők megmutatták nekünk,mit hogyan kell csinálni.Ám én valahogy képtelen voltam rájuk figyelni...gondolataim csakis Jae körül jártak...nem értettem miért egyezett bele,hogy az idegesítő ribanc is velünk legyen,hiszen rengeteg problémát okozott már nekünk.Tudtam,hogy önző vagyok,mégsem tudtam elfelejteni ,mikor a lány miatt agyrázkódást kaptam,és amiatt még nehezebben értettem meg ,barátom miért is hagyta,hogy a csaj köztünk legyen...mérges voltam rá,olyannyira,mint talán még előtte soha.Talán,mert féltékeny voltam...
-Yoora kicsim,gyere.-szakított ki,mérges és féltékeny gondolataimból barátom,mire kikerülve a még előttem felugró ,utálatos lányt,komor arccal ballagtam egészen az engem vizslató szívemnek kedves fiúig.Jisoo vigyorgó képpel lépkedett utánam,és életemben először kívántam azt valakinek,bárcsak törne ki a lába...
-Mit kell csinálnunk?-nyávogta a lány,mikor megállt egyenesen Daehyun mellett.Legszívesebben letöröltem volna azt az undorító vigyort képéről,annyira idegesített.
-Nincs olyan,hogy csinálnunk.Olyan van,hogy csinálnod,és csinálnom.-köptem a lány felé,miközben Jae árgus szemekkel figyelt,és a biztonság kedvéért megfogta kezem,és egészen addig el sem engedte,míg le ne ráztam azt magamról.
-Most miért csinálod ezt?Jae mond meg neki,hogy össze kell fognunk,mert...
-Nem kell veled semmit sem csinálnom,maximum beverni a képedet.-mondtam,aztán olyan hirtelen ugrottam a lány felé,hogy ha Jae nem kap el,biztosan a földre estünk volna...
-Elég volt.Mindketten fejezzétek be.-szólalt meg barátom,miközben erősen ám mégis gyengéden fogott,annak érdekében,hogy nyugton maradjak.Ám ezzel csak még jobban felidegesített.
-Miért kell védened?-kiabáltam Youngjae képébe,miközben láttam Jisoo vigyorgó képét.Biztos voltam benne,hogy élvezi a helyzetet,és abban is,hogy rá van kattanva barátomra.Ám azzal nem volt tisztában,hogy soha nem fogom hagyni ,hogy bárki is elvegye tőlem szerelmem...
-Yoora,én téged védelek.Most pedig gyere szépen,és kezdjük meg ezt a szart....ne nehezítsd meg még jobban ezt az egészet.-mondta Jae,miközben próbált magához vonni,ám én ellöktem magamtól.Semmi kedvem nem volt ahhoz,hogy hallgassam kifogásait...annak ellenére is így volt,hogy tudtam,mi az undorító lány terve..
-Nem megyek veled sehova...majd Daehyun megtanít.-mondtam,aztán mit sem törődve Jae káromkodásával,és könyörgésével,indultam meg Dae felé,aki árgus szemekkel figyelte minden egyes mozdulatomat...
-Yoora,miért vagy...
-Nem érdekel.-mondtam,arra sem véve a fáradtságot,hogy Jae felé forduljak.Eközben csuklón ragadtam Daehyunt,és magam sem tudtam hová,de húzni kezdtem őt.
