Part 29

89 10 0
                                    

-Yoora,komolyan mondom,hogy egy dekát sem híztál

Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.

-Yoora,komolyan mondom,hogy egy dekát sem híztál..-szólalt meg fáradt hangon barátom,miközben a kanapén ült,nyakában egy utazós párnával...Szemei unalmasan csillogtak,miközben figyelte,ahogy ruháim ide oda szóróm,ugyanis egyik sem állt úgy rajtam,ahogy azt én szerettem volna.

-Ne hazudj nekem.Csak azért mondod,mert a barátnőd vagyok.-sikítottam,miközben egy farmer nadrágot Jae felé hajítottam.Ő kinyújtva kezét,könnyedén elkapta azt,és tanulmányozni kezdte.Eközben én olyan mérgesen néztem rá,ahogy csak tudtam...

-Nem bébi.Azért mondom,mert ez az igazság.Gyönyörű vagy....

-Akkor csak a te kedvedért szerzek egy mérleget,és...

-Yoora,felőlem száz kiló is lehetnél,nekem akkor is te lennél a leggyönyörűbb lány a világon,mert...

-Miii?Úgy nézek ki,mint aki száz kiló?-sikítottam,miközben elindultam az ajtó felé,annak reményében,hogy sikerül szereznem egy mérleget,és bebizonyíthatom Youngajaenek,hogy igazam van,és valóban olyan lettem,mint egy viziló.

-Én nem ezt mondtam...Yoora,a fenébe is,állj már meg.-hallottam ,ahogy barátom követ,és azt is,ahogy mérgesen morog magában,ám engem ez cseppet sem érdekelt.Dühös voltam,és muszáj volt levezetnem valamivel a feszültséget.Ezért trappoltam a közös helyiségnek kinevezett épületig,eközben mit sem törődve azzal,hogy mamuszom teljesen átázott,lábam pedig enyhén görcsölt a hidegtől.Akkor legszívesebben egész nap a hűvös levegőn álltam volna,hátha úgy elmúlik a bennem tomboló feszültség...

-Héj,hol van egy mérleg?Azonnal mondjátok meg...-kiabáltam,mikor kivágtam magam előtt a hatalmas fából készült ajtót,aztán a hozzám legközelebb eső szekrényben kezdtem kutatni.Láttam,ahogy mindenki bámulni kezd,és azt is,ahogy Jae fejét fogva figyeli akciómat.

-Süketek vagytok?Hol a fenében van egy rohadt....

-Yoora,fejezd be,és menjünk vissza a házba,míg lenyugszol.-sóhajtott barátom,miközben kezemért nyúlt,ám mielőtt hozzám érhetett volna,elrántottam azt,és egy újabb szekrény ajtaját feltépve kezdtem el kiszórni mindent abból.Akár csak egy elmebajos.Igazából nem elmebajos voltam,hanem havi bajos.. 

-Nem megyek veled sehova,amíg nem tudsz őszinte lenni velem.-mondtam,aztán kis híján barátom ujjára csukva a szekrény ajtót robogtam el  a szoba másik felébe.Eközben tisztában voltam azzal,hogy mindenki engem bámul tátott szájjal...tudtam,de nem érdekelt.

-Jae,mi a baja a csajodnak?-kérdezte Himchan,mire csak egy goromba szemforgatással jutalmaztam,aztán tovább kerestem azt,amit muszáj volt megtalálnom.

-Kurva boldog lennék,ha tudnám.Reggel óta ezt csinálja és...

-Fogd be Jae,és menj vissza a házba.-vágtam újra barátomnak valamit,ám azúttal nem egy nadrág akadt kezembe,hanem egy párna.Ekkor láttam csak meg azt,mikor a fiúra néztem,hogy dühös,és azt is,ahogy elhajítja a párnát,majd elindul felém.Hátrálni kezdtem,miközben egy hangos sikítás hagyta el számat.Nem akartam,hogy elérjen,és visszacibáljon a kettőnk által belakott házba,ezért egy könnyed mozdulattal fordultam meg,majd vágtam ki a közös helyiségként szolgáló ház ajtaját,és rohantam ki azon.Hallottam,ahogy Jae hangosan kiabál utánam,és káromkodik,ám ennek ellenére sem álltam meg.Lábaim csurom vizesek voltak,és minden egyes porcikámban éreztem azt,hogy odakint valóban mínuszok tombolnak.Mamuszomból akkora már csavarni lehetett a vizet,és melegítőmre is csimbókokban rátapadt a hó.A szél erősen fújt,úgy,hogy azt hittem leszedi fejem tetejéről sötét színű hajamat...

DestinyOù les histoires vivent. Découvrez maintenant