Nemes Áron, a fiú aki félt önmagától

Áron ~ 7.fejezet

Ah... A fejem.. Hol vagyok? Miért van ilyen sötét? Nagy nehezen elő kaparom a telóm a zsebemből és akkor látom csak hogy hajnali 5 óra van. Ez.. a kolesz szobám? Hogy kerültem ide? - Tudod te hogy mekkora idióta vagy? - szólal meg egy ismerős hang. A telefonommal rá világítok az alakra és Erik arcát vélem felfedezni. - Hogy kerültem ide? - kérdezem fáradtan. - Amikor este jött az ügyeletes tanár leellenőrizni a szobát azt mondtam hogy mosdóban vagy. De amikor még 11-kor nem voltál itt elindultam hogy megkeresselek. Szerencsédre tudtam hogy hol bulizol. Tudod honnan szedtelek össze? A szórakozóhely előtti árokban feküdtél a saját hányásodban. Ezek a szavak teljességgel fájtak a fülemnek. Ami viszont ennél is jobban zavart az az hogy nem emlékszek semmire. - Köszönöm Erik.., hogy MEGINT megmentettél.. Erik csak sóhajt egyet aztán befekszik az ágyába. A szoba felett átvette az uralmat a csönd.

Reggel nyolckor fölkelek, kimegyek a mosdóba, ahol elkapott a hányinger és kb tele okádtam az egészet. Bárcsak ne lenne ez a fránya kötelező bennmaradós hétvége. Múszáj találkoznom Eszterrel hogy megtudjam mi történt. Délelőtt 11-kor találkozunk is a Volt Egyszer kávézóban. - Elég ramatyul nézel ki, - közli velem Eszter. - Te is csodásan festesz, - vetem oda neki.- Mi a fene történt tegnap este?? Semmire nem emlékszek.. - Ne aggódj Áron, feltörtem a hely biztonsági kamera rendszerét. Mindent vissza tudunk keresni. Főleg hogy ki erőszakolta meg Lucát..- Micsoda? Lucát megerőszakolták? Ugye nem Balázs volt?! - kérdezem ijedten. - Dehogy is te buta. Balázs egész végig veled volt. Nem akartam hinni a fülemnek. VELEM? - Eszti kérlek indítsd azt a felvételt.. Tudni akarom mi a fene történt. Néhány percet néztem, majd beletekertünk egészen a báros részig. Akkor jött oda hozzám Balázs. Amit akkor láttam nem akartam elhinni. Balázs beleszórt valamit az italomba. Aztán 1-2 órával később ott vertem magam a táncparketten. Majd valahová elvittem magammal.. Bele sem merek gondolni hogy mi történt. - Áron.. Miért nem mondtad el? Azthittem a legjobb barátod vagyok.. Nekem elmondhattad volna hogy.. Bejön neked Balázs. - Ne haragudj Eszti de mennem kell, - mondom kapkodva, majd felállok és sietve távozok. Bemegyek a városba, gőzöm sincs hogy merre, csak megyek előre és utcáról utcára járom a várost. Nagyjából 2 óra séta után megállok és leülök egy padra. Elfáradtam és éhes vagyok. Nincs több erőm. Néhány perc múlva látom hogy Balázs hív. Mikor adhattam meg neki a telefonszámomat? Nem veszem fel neki. Miután kinyomtam, Eszter kezdett hívogatni. Neki sem vettem fel. Lassan kezd besötétedni de annyi erőm sincs hogy felálljak. Nagyokat pislogtam és nehezeket. Szép lassan álomba merültem.

                                                                               3-4 óra múlva

Lassan kinyitom a szemeimet. Egy számomra idegen helyen ébredek. És ez most 100 százalék hogy nem a kolesz szobám. Egyszer csak kinyílik az ajtó és Balázst pillantom meg. Ez nem lehet igaz. Mégis hogy a francba talált meg pont ő? - Végre magadhoz tértél - mondja örömteli hangon. A szüleim nincsenek itthon a hétvégén. Rendeltem pizzát, nem vagy éhes? Nem feleltem semmit a kérdésére, a falat bámultam. - Ismét némasági fogadalmat tettél? - teszi fel pimaszul a kérdést. - Balázs, szörnyen haragszok rád. Ne szólj hozzám, hagyj békén. Engedj had menjek haza.. Ezzel leszállok az ágyról és elindulok az ajtó felé, de Balázs megfog és vissza ránt. - Engedj el, te szemét! Hogy drogozhattál be?! - kérdezem könnyes szemekkel. - Áron kérlek szépen bocsáss meg. Nem akartalak bedrogozni, szó sem volt arról hogy drog lenne.. Én azt hittem hogy csak egy kis kedv fokozó. Nem hittem volna hogy ennyire durva lesz..

Szörnyű nagy haragot éreztem Balázs iránt. Legszívesebben bele rúgtam volna. De az a fránya szerelem.. Sokkal erősebb mint a haragom. - Jól van.. Megbocsájtok.. - mondom harsány hangon. Balázs közel húz magához és a szemembe néz. - Válaszolsz végre a suli mosdójában feltett kérdésemre? - kérdezi kíváncsi és őszinte hangon. A szobát teljesen átitatja a kettőnk közt izzó kémia, úgy érzem hogy bármikor felrobbanhat az egész lakás. - A válaszom a kérdésedre az hogy... Igen.. Érzek irántad dolgokat de ez még nem azt jelenti hogy.. - be sem tudtam fejezni a mondanivalómat. Balázs tűzforró ajkai találkoztak az enyéimmel. Teljesen elgyengültem, annyira jó érzés volt. Lefeküdtünk az ágyra és ott folytattuk. Balázs végig csókolta az egész nyakam és ki is szívta elég rendesen. Néhány perc múlva a pólóink is lekerültek és valahogy a nadág is eltűnt, nem is értem hogy hogy. Csak annyit tudok hogy az volt életem legszebb éjszakája. Balázs teljes teste az enyém volt, 100 százalékban az enyémnek éreztem. Másnap reggel Balázs mellkasán volt a fejem. Soha életemben nem ébredtem ilyen boldogan. Kimentem a konyhába, hogy egy kis reggelit csinálja ( a mesteri szakács tudásommal). Egyszer csak valaki kopogtat az ajtón. Mivel Balázs még aludt ezért én nyitottam ajtót. Egy idegen lány állt az ajtóban. - Heló, miben segíthetek? - kérdezem álmos és kedves hangon- Öhm hali, Balázst keresem. A barátnője vagyok és azt mondta hogy ma itthon lesz. Nem tudtam hogy köpjek vagy nyeljek, annyira kínosan éreztem magam. Ezzel betelt a pohár Bolvári Balázs. Végeztem veled. Összeszedtem gyorsan a ruháimat és visszamentem a csajszihoz.- Legközelebb mondd meg a pasidnak hogy ne csapja a szelet egyszerre két embernek. Mert nem menő. Ezzel faképnél hagytam és kimentem a villamos megállóba. Néhány perc múlva már ismét a kolesz szobámban ültem ahol nem igazán kaptam kedves fogadtatást.