ANGELO!✔

3. - Sballato?! /C./

Hitetlenül néztem az előttem álló Angelo-t.
Mintha most látnám először...
Mikor megköszöntem neki amit tett, olyan tűz gyulladt a szemeiben ami bárkit megperzselt volna.
Nem gondolta volna, hogy neki mondok köszönetet. De hát miért Domenico-nak hálálkodtam volna ha egyszer Angelo végezte a munka oroszlán részét. Olyan volt mintha nem hinné el, hogy Ő is tehet olyat amiért neki mondanak köszönetet. Megérdemelte hisz megmentette Caterina-t.

Ha valaki hát akkor én tudom milyen másodiknak lenni.

Caterina a különleges, a kedvenc, az erős, a határozott, a magabiztos, a jó kislány.
Ő az etalon!
De nem nekem. Nekem Ő csak a nővérem. Nem példaképként tekintek rá.

Viszont Angelo-ról lerí, hogy bármikor szívesen helyet cserélne Domenico-val. Bár ez érthető.
Nagyon nagy rang az ha valaki Capo lehet. Ezt nyilván Angelo még jobban tudja mint én.

- Lehet, hogy jobban kijövünk majd mint gondoltam! - mondja és nem tehetek róla de elkap a nevetés.

- Hát persze. Főleg akkor ha visszalépsz az esküvőtől! - mondom én mire látom, hogy ráncolja a szemöldökeit.

- Te is tudod, hogy nyomós indok kellene ahhoz, hogy visszaléphessek. Én viszont semmi ilyen okot nem látok.

- Akkor találj ki valamit! - annyira bizakodva nézek rá amennyire csak tudok.

- Meglátjuk mit tehetek! - egyre közelebb lépkedett hozzám, majd tett egy kört körülöttem úgy, hogy közben finoman végig húzta a kezét a derekamon. - Majd még beszélünk róla Bébi.

- Csak minél hamarabb. - szóltam utána és még magam is alig hittem el, hogy milyen morcosan csengett a hangom.

Egy kacsintás erejéig visszafordult majd kisétált az ajtón.

○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○

Fogalmam sem volt mihez kezdjek magammal a nap hátralévő részében. Sehol nem találtam a helyem.
Egyfolytában Angelo és az a 'bugyiszaggató' tekintete lebegett a szemem előtt.
Szokták mondani, hogy nem szól a szám akkor nem fáj a fejem, de én megint hamarabb szóltam mint hogy gondolkodtam volna.
Angelo közelében egyszerűen nincs összeköttetésben a szám az agyammal.
Azon gondolkodtam, hogy ha Ő visszalép az esküvőtől akkor vajon ki fog elvenni? Szerelemből így sem - úgy sem házasodhatok. Azt viszont be kell látni, hogy még ha ez egy kényszerházasság is attól még apám sokkal rosszabb férjet is találhatna nekem mint a Capo egyik fia. Így legalább a hírnevük miatt sem fognak sok gonoszságot elkövetni ellenünk. Hiszen az Ő nevük nem mocskolódhat be.

Azt hittem már szétrobban a fejem a sok gondolattól amik egymást kergették össze-vissza de szerencsére egy kopogás megmentett.

- Camila? - dugja be a fejét az ajtón Claree, a húgom. - Nincs kedved elmenni valamerre?

Olyan csalódottan és letörten kérdezte, hogy a szívem is belesajdult. Ismerem ezt a hangsúlyt. Én is sokszor használtam már.

- Többiek?

- Lent vannak a nappaliban.

- Mit csinálnak?

- Balhéznak. Carlo meg Cat megint kihúzta a gyufát. Nem akarom végig hallgatni. - annyira megsajnáltam.

- Mit szólnál ha kiszöknénk és elmennénk moziba?

- De ha a kocsid eltűnik azt úgyis észreveszik. Ha meg gyalog indulnánk az túl messze lenne.

- Azt mondtad, hogy Carlo-val és Cat-tel balhéznak? - bólint - Akkor vigyük Carlo kocsiját. A hátsó ajtón kilopakodunk és beszállunk. Én a vezető ülésre, te pedig beugrasz a baloldalon a hátsó ülésre. Oké?

- Oké. Lent találkozunk, hogy ne legyen túl feltűnő az, hogy együtt megyünk. - okos!

Kb tíz percet vártam majd óvatosan és halkan lelopakodtam. Kiosontam és beültem a vezető ülésbe. Szerencse, hogy Carlo itthon sosem veszi ki a kulcsot.

- Claree? - kérdezem suttogásnál picit hangosabban.

- Itt vagyok. - jön fel a két ülés közül. - Indulhatunk.

Sikeresen és lebukás mentesen odaértünk a moziba.
Claree-vel nagyon jól éreztem magam. Végre kicsit ki tudtam kapcsolni. Nem járt a fejem folyamatosan a sok gondon. Végre túl tudtam lépni rajta még ha csak rövid időre is.

- Ez nagyon jó film volt. Simán megnézném újra. - lelkendezett a húgom.

- Én is. - mosolyogtam rá majd Ő gyorsan elszaladt a mosdóba.

Alig telt el öt perc és már mögöttem is volt. Egymást ölelve sétáltunk tovább.

- Már két testőr is követ. - suttogja nekem.

- Hogy érted, hogy kettő? - kérdezem összezavarodva.

- Max és Stefano.

- De hát Stefano nem az én testőröm.

- Lehet csak akkor érez Angelo eléggé biztonságban téged ha a saját testőrét küldi utánad.

Tovább sétálunk, beszállunk a kocsiba ám indulás elött a telefonomra nézve látom, hogy egy üzenet vár Angelo-tól.

'A' Seggfej: Felejts el mindent amit a visszalépésről mondtam! Nem lépek vissza! Ezt tekintheted büntetésnek!

Hidd el... Annak tekintem!

* Sballato - Lebuktam?! *