ANGELO!✔

15. - Pentimento? /A./

Egy fél órás  séta után megláttam a parton ücsörögni.
Sokáig nem léptem csak egy fának támaszkodva néztem Őt.
Nézem ahogy a szemében csillognak az el nem hullajtott könycseppek. Nézem, ahogy a nyári, tengerparti szellő fújja azt a gyönyörű, hosszú, barna haját.
Nézem. Csak Őt.
Viszont hiába nézem egyszerűen nincsen bűntudatom.

- Annyira hiányoztok. - halkan suttog de így is meghallom.

Tudom, hogy Carlo-ra és Caterina-ra gondol. Bár tőlem egyik sem tudná megvédeni.
Caterina-nak lenne egy kis befolyása nálam Domenico által de Ő meg nincs itt.
Sőt ha jobban belegondolok szerintem Caterina ezzel nem foglalkozna mert nem tudna azonosulni a problémával hiszen Ők, Domenicoval tökéletes páros. Többnyire.

Egyszerűen egyre rosszabbul esett Őt néznem így megelőztem azt, hogy ismét eltűnjön.

- Camila. - szóltam neki csendesen és még ekkora távolságból is tisztàn ki tudtam venni ahogy a hangomra megfeszült a teste.

- Mit akarsz Angelo? - hallottam, hogy visszatartja a könnyeit.

- Megbeszélni ezt az egészet.

- Nem kell megbeszélni.

- Tudod Camila rohadtul felesleges sértődöttnek lenned.

- Tènyleg? - úgy ugrott fel és fordult szembe velem mintha megégettem volna - Megerőszakoltál Angelo!

- Ugyan már Cami. - nevetek az arcába a sületlensége miatt. - Először is, hàzasságon belül NEM létezik erőszak. Másodszor pedig, elélveztél szóval nem lehetett olyan szörnyű.

- Akiken nemi erőszakot követnek el azokis képesek az orgazmusra. Ugyanis az a tested reakciója nem az agyadé.

- Lényegtelen.

- Nem az. - sóhajtva rám emeli a tekintetét - Eddig azt hittem gyülöllek Angelo. De tévedtem. Mert az az igazi gyűlölet amit most érzek irántad, nem az amit eddig éreztem.

- Hát sajnálom. Így jártál bébi. - hátat fordìtok neki és ott hagyom.

Túl makacs, hisztis, picsogós, kislányos, önző és nyafka.

Lehet Caterina-val tényleg jobban jártam volna mint vele?

Bár ezen már igazán kár gondolkodni. Így jártunk.
Elválni ígyse úgyse engedem szóval jobb lesz ha beletörődik a helyzetébe.
A védelmet is megduplázom körülötte ne hogy eszébe jusson követni a nővére példáját és elszökjön.

Amikor visszaérek a szobába, elmegyek letusolok majd úgy terveztem, hogy lefekszem. Ám Camila betoppan és a külön szobába megy el lefeküdni.
Édes, kicsi Mila!
Azt hiszed ezzel büntetsz? Nem!
De én hamarosan foglak téged.

- Szobaszervíz? Egy kis epret, olvasztott csokit és pezsgőt szeretnék kérni. - sorolom a telefonba az igényeimet.

Megnyugtatva tájékoztatnak, hogy pillanatokon belül hozzák.

Pontosan tudom, hogy ha egy nő zaklatott akkor nehezen alszik el. Ez alól valószínűleg Camila sem kivétel.
Hallom amikor elzárja a vizet a tusolóban és elmegy lefeküdni.

Szép álmokat Camila!

- Szobaszervíz! - hallom az ismerős hangot és kopogást.

Kinyitom az ajtót és beengedem.

Óvatosan lepakol a nappali asztalára mindent, felegyenesedik és egyenesen a szemembe néz.
Ismerem a fajtáját!
Pénz beszél- kutya ugat!
És nekem most arra van szükségem, hogy hosszan és hangosan ugasson ez a kutyuska!

Szép lassan végig hordozom rajta a tekintetemet majd mikor ismét az arcához érek, elmosolyodom, jelezvén tetszik amit látok.
Ő csak megnyalja az alsó ajkát, mire közelebb sétálok hozzá és megragadom a derekát.

.........

Azonnal levettem a lábáról. És persze elélveztünk mindketten. Hangosakat sóhajtva és nyögve. Nem kértem, hogy folytsa el a hangját. Oh nagyon nem! Úgy síkitotta a nevemet mintha az élete múlt volna rajta. Szerintem három szobával arrébb is hallották.

És most már valójában...

Szép álmokat Camila!

* Pentimento? - Megbánás?*