ANGELO!✔

17. - Immaginazione! /A./

- Mizu tesó? - toppanok be a bátyám irodájába de Ő fel sem néz és úgy válaszol.

- Mi lenne? Nincs semmi.

- Caterina?

- Mi van vele? - kérdez vissza ingerülten.

- Még mindig semmi hír nincs róla?

- Szerinted ha lenne, itt ülnék és a klub ügyeivel foglalkoznék?

- Hú de kis harapós ma valaki...

- Neked viszont úgy látszik nagyon jó kedved van. - vág a szavamba mielőtt a mondat végére érhetnék

- Jó kedvem bizony. Megkaptam aki akartam. És még csak lehetősége sincs lelépni tőlem. Már bocsi. - kérek elnézést mikor gyilkosan pillant rám.

- Lehetősége mindig van. És lesz is. Mert lehet, hogy azt hiszed, hogy magányos és egyedül van de hidd el a legváratlanabb pillanatban fog erre rácáfolni. 

- Tettem ellene, hogy ne így legyen. 

- Hogyan?

- Megdupláztam a testőrséget.- mikor kimondom annyira elkezd nevetni, hogy egy percig kb azt hiszem, hogy bekattant.

- Nincs annyi testőr a világon, ami egy Conti-t meg tudna állítani ha valamit a fejébe vesz. Pláne ha az a Conti nő nemű.

- Azért mert te elcseszted nem biztos, hogy én is elfogom. 

- Jól van Ang. Ne higyj nekem. Higyj majd a saját szemednek. Kurvára erősek. Erősebbek mint amilyennek mutatják magukat. Viszont manipulatívak is. Bárkit maguk mellé tudnak állítani. Sajnálom, hogy nem hiszel nekem, de majd a saját bőrödön megtapasztalod, hogy nincsen Camila sem annyira mint egyedül mint hiszed. Azt gondolod, hogy magányos és lehangolt? Nem az. Ugyanis hiába még csak egy napja vagytok itthon de már van szövetségese. Vagy ha még nincs de napokon belül lesz. És egy olyan ember akire soha nem gondolnál. Mert Ők ilyenek. Akkor támadnak mikor a legkevésbé számítasz rá és olyan ponton ahol álmodban sem gondoltad volna. 

- Micsoda szakértelem!- viszem a legtöbb cinizmust a hangomba

- Ne higyj nekem ha nem akarsz tesó. De Camila is Caterinaval nőtt fel. Együtt voltak gyerekek, vannak közös tulajdonságaik és közös vonásaik és bármennyire is nehezedre esik beismerni de testvérek. Szóval olyan hű de sok különbség nincsen közöttük. 

Felállok és ott hagyom. 

Tudom, hogy Ő csak jót akar nekem, de szinte depresszíós. Viszont be kell látnom, hogy nem beszél hülyeségeket. 
Van igazság a szavai mögött méghozzá nem is kevés. 
Viszont az én kapcsolatom másmilyen Camilával mint amilyen Dom-é Cat-el. 
Tűz és Víz a két házasság. 
Felesleges keresgetni a hasonlóságokat a két lány között. Mert nem ez számít. Hanem pontosan az amiben nem hasonlítanak. 

Camila soha nem merné olyan lépésekre elszánni magát mint Caterina.

Haza felé veszem az irányt mert fogalmam sincs mihez kezdjek magammal és eléggé fáradt is vagyok. Legalább ha most haza megyek megbizonyosodhatok arról, hogy Domeniconak nincs igaza.

- Szerinted, hogy mentek otthon a dolgok? - kérdezem Stefanotól a liftbe lépve

- Camila-t ismerve nagyon reménykedek benne, hogy jól. - mosolyodik el a testőrőm mire én is megeresztek egy kacagást, hiszen igaza van. Camila nagy bajkeverő. De legalább tudja, hogy hol a helye.

- Antonio! - köszönök a testőrnek aki az ajtóban áll majd belépek a lakásba. Viszont bárhol is nézem Leo-t sehol sem látom. Az emeletre érve észreveszem, hogy a csukott szobaajtónk előtt áll. - Leo! Az emelet tiltott terület! Azt hittem ezt világosan közöltem.- kurvára dühös vagyok, hogy ennyire szarik a parancsomra.

- Uram! Én csak azért bátorkodtam feljönni mert Camila kisasszony aludni tért és tudok róla, hogy van egy erkély ajtó ami viszonylag csendben kinyitható és a bátyja példáját látva nem akartam, hogy úgy szökjön esetleg meg, hogy mi még csak észre sem vesszük. - okos ez a fiú!

- Okos döntés volt viszont többé nem akarom, hogy a parancsom ellen tegyél! Ha azt mondom, nem jöhetsz fel akkor nem jössz fel! Világos?

- Igen uram!

- Az erkély ajtóról pedig majd én gondoskodom. Jó éjt Leo!

- Jó éjt!

A szobába lépve látom, hogy Camila békésen alszik. Semmi baja és semmi jelét nem látom annak, hogy szökni akart volna. 

Domenico mindenhol rémeket lát... Nem lesz itt semmi baj!

*Immaginazione. - Képzelődés! *