Phantom (magyarul)

9. fejezet

"Hol vagy most?"

"A Flagstaff és a Windsgrove sarkánál."

"Oké, fordulj balra és aztán egyenesen előre. A jobb oldaladon lesz."

"Rendben."

Leraktam a telefonom, elismételtem az irányokat, amiket Jenna mondott nekem. Befordultam és azonnal a fékre tapostam.

Szinte az egész utca tele volt kocsikkal, kígyózó emberekkel a járművek körül, felfelé a ház irányába, ami a lejtő tetején volt. A ház olyan volt, mintha két részből állt volna, egy hatalmas C formájú műút ami két helyen csatlakozott az úthoz. A hatalmas lépcsőház az út felé emelkedett a bejárati ajtó felett, ami ki volt nyitva, hogy egyre több és több ember menjen be. A sok ablak ki volt nyitva, így hallani lehetett a bentről kiszűrődő zenét. Ria és Jenna igazat mondtak - úgy néz ki, mint egy hotel.

Levezettem az utcába és leparkoltam a kocsimat a sarkon, ahol a legtöbb ember bele mehet. Alig volt hat óra, de úgy látszott Castle Hill összes tinédzsere Nate házában van.

Még egyszer leellenőriztem, hogy becsuktam-e a kocsit mielőtt a ház felé vettem az irányt, a idegességem egyre csak fokozódott. Emlékeztettem magam, hogy az egyetlen ok, amiért ott voltam, hogy válaszokat találjak Harrynek, amíg megérdemli. Ha a helyébe lennék én is akarnám, hogy valaki segítsen nekem.

Felsétáltam a meredek utcán és a lépcsőkön is. Candence Manor úgy nézett ki, mint egy babaház ehhez hasonlítva. Csodálkoztam, hogy Nate szülei megengedhetik maguknak, hogy egy ekkora házuk legyen.

Beléptem a hatalmas tölgyfa ajtón keresztül a házba.

Ember tömegek mászkáltak a házon keresztül, itallal és cigivel a kezükben. Hallottam a másik szobából áramló zenét nevetés és kiabálás kíséretében. Ismerős arcokat kerestem, de annyi ember között nehéz volt egyre koncentrálni.

Valaki megragadta a karom é Max mosolygós arcával találtam magam szembe. Zöld kockás pólót és nadrágot viselt, koszos szőke haja fel volt zselézve. Egy piros poharat tartott a kezében.

"Jane Alison, nem számítottam rád!" Ordította túl a többieket.

Gyengéden nevettem, ahogy a középső nevemet használta. "Szia."

"Elragadóan nézel ki." mondta mosolyogva, ahogy enyhe pír jelent meg az arcomon. Lehajolt, hogy letegye a poharát az asztalra. "Gyere, mindenki ott van." Gyengéden megfogta a csuklómat és átvezetett az előcsarnokban lévő embertömegen. 

Felvezetett a lépcsőházba a második emeletre, kinyitott egy ajtót, ami biztos,hogy egy üzlethelyiség lehetett korábban. A padló lazacszínű volt, a tapéta krémszinű, szürke kanapék és egy minibár. Jenna és Ria egy fiúval ültek, akit nem ismertem, és Ava egy fotelben ült a körmét piszkálva. Egy másik fiú állt a minibárba, körbevéve alkoholos üvegekkel, amikből mixerkedett.

"Nézzétek kit találtam." Mondta Max, elengedve a csuklómat.

Egy kórus hello hallatszott, mire kezemet felemelve aprót intettem.

"Ő Adam." Utalt a kanapén lévő fiúra. "És ő Oliver." Bólintott a fiúnak a minibár mögött. Mindketten felemelték a fejüket üdvözlésképpen.

"És te?" Kérdezte Oliver, miközben egy pohárba kevert italt. A hangtónusa barátságos volt a mosolyával együtt. 

"Jane." Mondtam és bólintott miközben jeget tett a poharába.

"Megkeresem Estellát és Natet." Jelentette be May és mindenki bólintott, amint elhagyta a helyiséget. 

Ria megpaskolta a helyet maga mellett a kanapén és én boldogan foglaltam helyet, remélve, hogy a figyelem elterelődik rólam és mindenki elkezd beszélgetni.