Phantom (magyarul)

11. fejezet

"Kelj fel lustaság."

Morogtam anya hangjára, a kispárnát a fejemre nyomtam.

"Vasárnap van." Mondtam anélkül, hogy a szemem kinyitottam volna.

"Apád és én megyünk a farmer boltba és azt akarjuk, hogy te is gyere. Már reggel 11 óra van."

"Pontosan, korán van."

"Jane Alison. Ne legyél ennyire lusta."

Felültem az ágyba, megdörzsöltem a szemem. "Muszáj mennem a farmer boltba?" Kérdeztem undorodó arccal.

"Ez egy helyi zöldség termesztő boltja, ahol az áru frissebb és egészségesebb." Karjait keresztbe fonta mellkasán.

"Anya"

"Húsz perc múlva indulunk." Mondta kedvesen, szélesen vigyorogva, amint elhagyta a szobám.

"Ugghhh." Morogtam, amikor becsukódott az ajtó mögötte.

Kimásztam az ágyból, tudván, hogy az örökkévalóságig fogom hallgatni, ha nem megyek el velük.

Felvettem egy farmert, vállat rándítva egy kockás inget és begomboltam azt, amint visszasétáltam a szobámba.

Hirtelen megugrottam, az ágyamon nyugodtan henyélő Harry látványától.

"Francba,"

Összébb húztam az ingem, szemeimet forgattam öntelt vigyora látványára.

"Még mindig nem szoktál meg engem?" Ugratott.

"Nem, amikor öltözök." Elpirultam és elfordultam, hogy befejezzem az ingem begombolását.

"Nos, erre van a szekrényszoba." Vigyorgott. Amikor az ingem már teljesen eltakart engem, újra felé fordultam és kezeimet karba fontam. Még mindig jó kedvűnek tűnt.

"Mit keresel itt?" A tükör felé fordultam és végigtúrtam a hajam, hogy lófarokba kössem.

Vállat rándított. "Hiányzik ez a szoba, azt hiszem." Az ágyammal szemközti falra mutatott. "A tévé ott volt a falon és alatta a CD-s polcom." Hátradőlt. "És az ágyam itt volt pontosan." Megérintette az ágyneműm és mosolygott féloldalasan.

"Hol vannak a szüleid?" Kérdeztem. "Anya azt mondta, hogy ezt a házat már pár éve árulták, de ennek semmi értelme."

Harry minden vonásából eltűnt a jó kedv. "A szüleim elköltöztek, miután lezárták a gyilkossági ügyemet. Az ingatlan iroda hazudott az üresen töltött időről, hogy eladhassa könnyebben."

"Hova költöztek?"

"Vancouverbe, British Columbiába. Ez az a hely, ahol a Styles Üzemanya Ipar központja van." Mondta keserűen.

"Ellenségesnek hangzol."

"Ellenséges vagyok."  Felállt az ágyamról. "Elköltöztek, mert azt hitték akkor elfelejthetik, ami itt történt velem."

"Ezt hitték?"

Megfeszült állkapcsa és rám bámult, szemei tele voltak megvetéssel. "Úgy tűnik, biztosak voltak benne."

Kinyitottam a számat, hogy újabb kérdést tegyek fel, de léptek zaja hallatszott az előtérből és szemeim elkerekedtek. 

"Jane! Gyerünk a kocsiba" Hallottam, ahogy apa hív. Az előtérben volt, pár másodperc múlva a szobámba lépett.

A gardróbszoba ajtajára mutattam és Harry csendben átszelte a szobát, majd az ajtót halkan csukta be maga után.

A szobám ajtaja kinyitódott és apa lépett be rajta.